Következetes uniós ítélet

A külföldi pénznemben meghatározott hitelszerződésekben a szerződés elsődleges tárgya az árfolyamkockázat, ezért ha azzal kapcsolatban világos, egyértelmű volt a pénzügyi intézmény tájékoztatása, akkor a szerződés tisztességtelensége nem vizsgálható – mondta ki ítéletében az Európai Bíróság. A luxemburgi plénum két, a Banca Romaneascát perlő magánszemély beadványára foglalt állást az árfolyamkockázat kérdésében, és ítélete nagyban megegyezett Nils Wahl előzetes főtanácsnoki véleményével (Világgazdaság, 2017. július 3.). A testület az egyedi esetben nem hozott döntést, azt hangsúlyozva, hogy minden egyes esetben egyedileg vizsgálandó, hogy teljesült-e az elvárás, hogy a pénzintézet elegendő tájékoztatást nyújtott a kölcsönfelvevőnek ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhasson. Teljesen hasonló volt az EB határozata a Kásler-perben (EUB C-26/13) is, amelyen a Kúria 2/2014 számú jogegységi határozata alapul. Ez utóbbi indoklásrészében kimondta: ha a fogyasztó a jogszabály által előírt tájékoztatást megkapta, a kockázatfeltáró nyilatkozatot aláírta, akkor azt – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell értékelni, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül őt terhelő volta számára világos és érthető volt. A jogegységi határozat alapján az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás akkor világos és egyértelmű, ha nem csupán azt a tényt ismerteti, hogy a deviza-forint árfolyam ingadozik, változik, hanem azt is, hogy ez hatással van a törlesztés összegére, ez pedig valóságos kockázat, melyet az adós visel.