Lejjebb nyomná a hitelkamatot az MNB

Tíz bázisponttal, –0,15 százalékra csökkentette az egynapos betéti kamatrátát a monetáris tanács a keddi kamatdöntő ülésen. A jegybanki alapkamatot (három hónapos betéti ráta, jelenleg 0,9 százalék) nem módosította, de az állományt 300 milliárdról 75 milliárdra csökkentette – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Születtek egyéb, a monetáris politikai lazítást célzó intézkedések is: tovább növelik a kamatcsereügyletek állományát, és amennyiben szükséges, a jegybank „kész további nemhagyományos, célzott eszközökön keresztül lazítani”.

A korábbiakkal ellentétben a kamatdöntés indoklása sokkal egyértelműbben utal későbbi, várható lazító intézkedésekre, de a három hónapos betét állománya már nem csökken tovább. Ennek megerősítésére háttérbeszélgetést is rendezett az MNB kedd délután, amelyen bemutatták a nem konvencionális eszközök hatásait, illetve kitértek a monetáris lazítás várható hatásaira a jegybanki tisztségviselők.

A cél az, hogy az egynapos betéti kamathoz minél hamarabb közelítsen a hozamgörbe rövid vége, és esetleg a hosszú vége is – mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke. Korábban a likviditás kiszorításával érte el a jegybank, hogy a Bubor (budapesti bankközi kamatláb) az egynapos betéti kamathoz közelítsen, most pedig az egynapos kamatszintet is beveti. Ahogy az alelnök bemutatta, a három hónapos betéti állomány csökkentésén kívül az egynapos betéti kamat csökkentésével tudták legjobban elérni, hogy a Bubor kamatszintje minél inkább közelítsen a kívánt szinthez.

„A rövid hozamok konvergálnak, de a hosszú hozamokra is szeretnénk hatni” – tette hozzá Nagy Márton. Míg a likviditáskiszorítással a rövid hozamokat szépen lehetett csökkenteni, addig a hosszú hozamokra kevésbé hatott a monetáris lazítás. Ennek ellenére a kiszorító hatás érvényesülése miatt nem kizárt, hogy a hozamgörbe hosszú vége is csökken.

A monetáris politika a referenciakamatokra van hatással, ezeken keresztül a hitelkamatok is csökkennek. Persze a referenciahozam és a hitelkamat között felár van, ami az elmúlt egy évben nem változott, így a hitelkamatok lekövették a Bubor változását. Érdemes megjegyezni, hogy Nagy Márton korábban többször is felszólalt annak érdekében, hogy a bankok csökkentsék a kamatfelárat, amitől a hitelezés felfutását várja a jegybank.

Az MNB várakozásai szerint a hozamgörbe rövid oldala szinte azonnal reagál a jegybanki lépésekre. Ennek köszönhetően az elemzői kamatemelési várakozások is kitolódhatnak. Mindez a hitelkamatok szempontjából lényeges, így ugyanis a Bubor emelkedési görbéje jobbra tolódik, ráadásul laposabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a vártnál tovább lehetnek alacsonyak a hitelkamatok, és az emelkedés is lassabb lehet.

Nagy Márton szerint a legnagyobb kérdés az, hogy a monetáris lazítás hogyan hat majd a hozamgörbe hosszú végére. Ha ez mégsem történne meg, akkor további lazító intézkedések is jöhetnek az MNB részéről.

A jegybank dolgozik egy olyan eszközön, amelyet szükség esetén bevethetnek, ha nem elégedettek a monetáris politika lazításával, de nem árulták el, hogy melyik eszközről van szó. „A likviditásban fent szeretnénk tartani a 4-500 milliárdos kiszorítást. A kamatcsereügyletek állományának növelése ebben is segíthet, ezzel ugyanis bizonyos keretek között befolyásolni tudjuk a likviditást” – fejtette ki Nagy Márton.