Lendületben a béremelkedés

Idén júliusban 290 500 forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, 13,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első hét hónapját tekintve pedig 290 300 forint volt az átlagos hazai bér. A január–júliusi időszakban a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,6 százalékkal nőttek, ami részben a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelésének, illetve a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezéseknek tudható be.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 193 100 forint volt júliusban, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 200 900 forintra becsülhető. A legmagasabb bruttó kereseteket a pénzügyi és a biztosítási tevékenység ágazatában (571 900 forint), a legalacsonyabbakat pedig a humánegészségügyi és szociális ellátás területén (180 300 forint) regisztrálta a KSH. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 304 400 forint volt, azon belül az egyéb munkajövedelem aránya 4,6 százalékos részt fedett le. A fogyasztói árak az előző év azonos időszakához mérten 2,3 százalékkal növekedtek, a reálkereset 10,1 százalékkal emelkedett.

A kormányzati intézkedéseknek és a piaci hatásoknak köszönhető a reálbérek növekedése, a kilátások alapján a keresetek további emelkedésére lehet számítani – reagált Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A gazdaság növekedése is a reálbér-növekedést erősíti, hiszen a munkaerő iránti egyre nagyobb kereslet a versenyszféra munkaadóit is a fizetések emelésére ösztönzi.

Várható volt a fizetések emelkedése Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint, a kérdés csupán az, hogy a nettó reálbérek növekedéséhez képest a visszafogottan bővülő fogyasztás felpörög-e a jövőben. Az elemző szerint az év hátralévő részében is 13-14 százalékos béremelkedés várható, de a már ismert kormányzati tervek és a kilátások alapján jövőre is 10 százalékos lehet a bruttó és nettó bérek növekedése.

Kitarthat az év hátralévő részére ez a tempó Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint is, aki úgy látja, az elkövetkező hónapokban is két számjegyű bérnövekedési ütem várható. A reálbérek emelkedése éves átlagban 9-10 százalék körül alakulhat. A gyors bérnövekedés mind keresleti, mind költségoldalról növelheti az inflációt, így az elemző jövőre éves átlagban 3,4 százalékos inflációt vár. Az élénkülő fogyasztói kereslet mind az idén, mind jövőre a GDP-növekedés fontos hajtóereje lesz.