Nagyot nőtt a magyarok utazási kedve, de a külföldiek is többször látogattak ide
Kismértékben csökkent az utasforgalmi szolgáltatások külkereskedelmi többlete, ami 5,3 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi időszakétól: 254 milliárd forint lett 2017 második negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb tájékoztatója szerint a külföldiek 13,3 millió alkalommal, az előző évinél 6,7 százalékkal többször, illetve többen utaztak Magyarországra, és 458 milliárd forintot, a bázisidőszakban mértnél 5,8 százalékkal többet költöttek el nálunk a második negyedévben. Mindeközben a magyarok utazási kedve még nagyobb mértékben nőtt, összességében 8,1 százalékkal emelkedett a külföldi utazások volumene, amelyek során a tavalyinál 18 százalékkal több pénzt költöttek el a célországokban. Az április elejétől június végéig tartó időszakban a többnapos turisztikai utak száma jelentősen, 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedett Olaszországba, Horvátországba, Csehországba, és egyötödével Franciaországba. A Magyarországról Spanyolországba és Németországba irányuló utazások 10 százalékkal bővültek.
A tavalyi második negyedév alacsony bázist adott, amiben a nyugat-európai terrorcselekmények, valamint a török államfő ellen irányuló puccskísérlet és az azt követő megtorlások hatása tetten érhető volt. Mostanra viszont ismét fellendült a hagyományosan népszerű tengerparti nyaralóhelyek, így Törökország, sőt – az újraindított charterjáratoknak köszönhetően – Egyiptom és Tunézia vendégforgalma is. A nyaralási trendek azonban majd a főszezont is magában foglaló harmadik negyedéves adatokból rajzolódnak ki – kommentálta a KSH adatsorát Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke a Világgazdaságnak. Hozzátette: a geográfiai helyzetből adódóan hagyományosan az egyénileg és közúton is könnyen megközelíthető célországok, mindenekelőtt Horvátország és Olaszország, valamint a nem túl távoli Görögország stabilan vezeti az utazási toplistát. Mindez a határok forgalmán is megmutatkozik, a horvát szakaszon 28 százalékkal, a szerb szakaszon negyedével nőtt a ki- és belépők száma, míg a román szakaszon például stagnált a forgalom.
A tengeri hajóutak és a kulturális körutazások közt is jelentős a bővülés a MUISZ illetékese szerint. Erre utaló adatokat egyébként a magyarok költéseinek szerkezete is jelez, miszerint a kulturális, sport- és gyógyászati programokra, valamint üzemanyagra többet, szálláshely- és vendéglátás-szolgáltatásokra kevesebbet költöttek külföldön, mint 2016 második negyedévében.
Idén, az első negyedévben a magyarországi utazásokon részt vevő külföldiek átlagos tartózkodási ideje 5,7-ről 5,4 napra rövidült, miközben az egy évvel korábbinál 5,8 százalékkal többet, összesen 458 milliárd forintot költöttek el nálunk. Az ázsiai vendégforgalom is növekszik, de a legtöbb, a turisztikai bevételek négyötöde az európaiaktól származik, míg egytizede az amerikai látogatóktól. A szabadidős célú utazásokhoz a kiadások 69 százaléka kapcsolódott, az üzleti célú utakhoz 6,7, a nem turisztikai célú utakhoz pedig 24 százalék.
A beutazó vendégforgalom adatairól a szállodaszövetség általános alelnöke, Flesch Tamás lapunknak elmondta: Budapest változatlanul trendi, és a további forgalomemelkedést a folyamatban lévő szállodafejlesztések is segítik majd. A következő másfél évben 2-2,5 ezer hotelszobával, vagyis a jelenlegi szálláskapacitás 10-12 százalékával bővül a magyar főváros fogadóképessége.
