Növekedési pályán az agrárium

Míg a 2010 előtti kormány idején lejtmenetben volt az ágazat, a kormány és a gazdák közös erőfeszítéseinek eredményeként a magyar mezőgazdaságban 2010 után kedvező folyamatok indultak el, aminek köszönhetően folyamatosan erősödik az ágazat – mondta el megkeresésünkre Nagy István. A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese rámutatott, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedésében betöltött szerepe után a mezőgazdaságnak idén is kiemelkedő jelentősége van. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene 16,8 százalékkal növekedett 2016-ban, ennek köszönhetően 0,6 százalékponttal járult hozzá a 2 százalékos gazdasági növekedéshez.

A miniszterhelyettes kiemelte: a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron hatodik esztendeje emelkedik, és évről évre rekordértéket ér el, tavaly már meghaladta a 2619 milliárd forintot. Az ágazat kibocsátása hat év alatt folyó áron 55,3 százalékkal, változatlan áron pedig 33,1 százalékkal bővült. Mindeközben a kormány agrárpolitikájával összhangban növekedési pályára álltak a magasabb hozzáadott értéket teremtő, munkaigényes ágazatok, így a friss zöldségek kibocsátása folyó áron 51,3, változatlan áron 29 százalékkal, a friss gyümölcsöké folyó áron 31,0, változatlan áron 16,6 százalékkal növekedett 2010 és 2016 között.

Nagy István szerint emellett sikerült stabilizálni és növekedési pályára állítani az állattenyésztést is. A szektor kibocsátása 2016-ban 866 milliárd forint volt, hat év alatt folyó áron 44,4, változatlan áron 16,4 százalékkal bővült. Érdemes kiemelni, hogy az állattenyésztés kibocsátásának volumene a 2011 és 2016 közötti hat esztendőből ötben növekedett, míg a megelőző hat év mindegyikében jelentős csökkenés volt.

Az ágazat eredményjavulásával egy időben az abban foglalkoztatottak száma is emelkedett. 2010 és 2016 között negyedével, vagyis 44,2 ezer fővel növekedett az agráriumban foglalkoztatottak száma, így 2016-ra már 217 ezer főállásban foglalkoztatottat regisztrálhatott a statisztikai hivatal. „Fontos – mondta a miniszterhelyettes –, hogy közben a keresetek növekedésének üteme 2016-ban is meghaladta a nemzetgazdaság egészére jellemzőt.”

A mezőgazdaságban működő legalább ötfős gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2016-ban 8,1 százalékkal növekedett, amely jelentős előrelépés az elmúlt három év 5 százalék körüli üteméhez viszonyítva. A növekedéshez nagymértékben hozzájárult a támogatási rendszer és annak a 2010-es kormányváltás utáni átszabása. A Közös Agrárpolitika reformjáról szóló tárgyalás eredményeként a magyar gazdák és a vidék támogatására fordítható források növekedtek.

A termeléshez kötött támogatásokra 2010-hez képest 2017-ben 83 százalékkal több jut, ami a 2010. évi 12,69 milliárd helyett 62,45 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. 2017-ben a hazai termelők a közvetlen támogatások révén a 2010-es értéknél 34 százalékkal több támogatáshoz, összesen 393,4 milliárd forinthoz juthatnak. Ez az összeg 132 milliárd forinttal magasabb a 2010-es értéknél. „Mindemellett – mutatott rá Nagy István – a kormány megduplázta a nemzeti támogatás forrását is: a 2010. évi 52,8 milliárd forintról az összeg 2017-re 106,9, majd 2018-ra 108,7 milliárd forintra emelkedik.”