A pénzügyi tudatosság segíthet hatástalanítani a nyugdíjbombát
Hamarosan a kormány elé kerül a pénzügyi tudatossági koncepció, amely azt célozza, hogy az emberek körültekintően vegyék igénybe a pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat, és saját érdekeiknek megfelelően hozzanak döntést pénzügyi kérdésekben – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Pénztárszövetség konferenciáján. A szakember szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztésével elszórtan sok szereplő foglalkozik, ám az a cél, hogy ezeket a kezdeményezéseket egy közös stratégiában hangolják össze. A pénzügyi tudatosság elősegítése az életminőség javulásához vezet, ez pedig alátámaszthatja az ország makrogazdasági növekedését. Ezzel mind az egyén, mind az ország szintjén nő a stabilitás és csökken a kiszolgáltatottság.
A tudatosabb polgárok felelősebben gondolkodnak a jövőjükről is, ez pedig növeli az emberek öngondoskodási képességét. E tekintetben örömteli, hogy az önkéntes magánnyugdíjpénztári befizetések annak ellenére növekedtek, hogy a cafeteriaszabályok kedvezőtlenül hatottak a szektorra, s az is, hogy immár a tagi befizetések viszik a prímet. Hornung Ágnes szerint az már korántsem jelzi a tudatosságot, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak kifizetéseiben még mindig 90 százalék felett van az egyösszegű kifizetés a járulékalapú kifizetésekkel szemben.
Eljött az egyéni szerepvállalás korszaka az öngondoskodásban – jelentette ki Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank biztosítás-, pénztár- és közvetítői felügyeleti igazgatóságának vezetője. A jegybanki nyilvántartás szerint a pénztári szektorban 2,18 millió tagot tartanak nyilván, ám a tagok 45 százaléka nem fizető tag, és jó részük vélhetően nem is fog visszatérni a piacra – jelezte a szakember. A szektor költségterhelése az elmúlt években a felére esett, ami Nagy Koppány szerint egyrészt az egyre nagyobb mértékű vagyonnak köszönhető, de ugyanilyen fontos, hogy a pénztárak ma már költséghatékonyabban működnek, mint a korábbi években.
A nyugdíjpénztári megtakarítások 57 százaléka állampapírban van, Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körül jár. A magas állampapír-kitettség – a régebbi, magas hozamú papírok tartása – ugyan nagymértékben segített abban, hogy a pénztári hozamok az alacsony kamatkörnyezetben magasak voltak, a tíz évre visszatekintő reálhozam évi átlagban 2,66 százalékos. Ez azonban nem tartható fenn sokáig – mutatott rá a közeljövő egyik legnagyobb kihívására Nagy Koppány. Az igazgató szerint a másik kihívás, hogy a pénztári tagságból lényegében hiányzik egy generáció – a mai 30 év körüliek –, amely nem lépett be a pénztárakba, mint ahogy a pályakezdők megszólítása is rendkívül fontos lesz. Már csak azért is, mert egy „early bird”, a rendszerbe 25 évesen belépő fiatal kisebb megtakarítással is sokkal többet tud majd félretenni, mint azok a későn ébredők, akik manapság jellemzően 40 éves kor körül kezdenek bele az öngondoskodásba.
