Tiltakozási hullámra készül Párizs
Kiadta a francia kormány a tervezett munkaügyi reformot részletesen bemutató dokumentumot – közölte a Reuters hírügynökség. Az újítások az előzetes várakozásoknak megfelelően a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célozzák a béreknél és egyéb vonatkozásokban. A kormány egyik fő célja, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson a cégeknek a munkavállalói szerződések megkötésében, elsősorban az elbocsátásokkal kapcsolatban. Ennek érdekében felső határt szabnának a végkielégítéseknek, ezek szintjét a felekkel egyeztetve az eredeti elképzeléshez képest megemelték.
A májusban megválasztott elnök, Emmanuel Macron első lényeges politikai lépése lehet a szigorú francia munkaügyi törvények újraírása, ám elképzelései nem arattak osztatlan sikert. Franciaország második legnagyobb szakszervezete, a CGT például tüntetést szervez szeptember 12-re. Kezdeményezéséhez a legnagyobb szervezet, a CFDT nem csatlakozott, az élén álló Laurent Berger leszögezte: „Nem az utcán való protestálás az egyetlen eszköz a tiltakozásra.” A BBC információi szerint a francia radikális baloldali politikus, Jean-Luc Mélenchon is utcára hívja híveit szeptember 23-ra.
Macron a szakszervezeti tiltakozások ellenére nem hátrál meg. Franciaország az „egyetlen nagyobb uniós állam, amelynek a gazdasága nem tudta leküzdeni több mint három évtized tömeges munkanélküliségét” – nyilatkozta az elnök a Le Point magazinnak. Franciaország munkanélküliségi rátája a második negyedévben 9,5 százalék volt az első negyedéves 9,6 százalék után. Macron célja, hogy 2022-re ezt az értéket
7 százalékra csökkentse, annak ellenére, hogy tisztában vele, hogy az új munkaügyi törvények bevezetésével valószínűleg még több hónapig várni kell.
