Új mérföldkő?

A Budapesti Értéktőzsde „újkori” történetében a 2002-es részvénytársasággá alakulás, a Bécsi Értéktőzsde 2004-es többségitulajdon-szerzése, majd a 2015-ös jegybanki „visszavétel” után lehet, hogy a következő mérföldkőnek az Xtend elindítását fogják tekinteni a jövő korok tőzsdetörténészei. Persze csak akkor, ha a szép tervek – amelyek a BÉT számára szinte az utolsó esélyt jelentik saját szerepének megtalálására – meg is valósulnak.

Az új tőzsdevezetés több mint másfél évi munkája nem volt hiábavaló: az új, közepes vállalkozások számára létrehozott multilaterális kereskedési rendszer, az Xtend láthatóan minden szereplőnek ígér valamit. A magyar magánbefektetőknek – a külföldi intézmények ugyanis aligha fognak tolongani a számukra átláthatatlan kis cégek papírjaiért – bővülő részvénykínálatot. A közepes méretű vállalatok tulajdonosainak alacsony tőzsdei díjakat, ingyenes képzést, propagandát és a kibocsátás megvásárlásához egy kezdetben 14, később 20 milliárdos állami pénzeszsákon ülő Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot. (A szkeptikusabb befektetők már azt találgatják, az alkalmanként

1 milliárdra taksált állami befektetésből milyen elvek szerint és milyen arányban részesülnek majd.) És némi adóelőnyt: ha családi cégük részvényei eljutnak a BÉT-re, már TBSZ-számlákra is helyezhetők, így adómentessé válhat az osztalék.

A kormánynak a választási évben jól kiaknázható dicsőség jut, ha nemcsak a részvények száma nő, hanem forgalom – sőt esetleg még látványos áremelkedés is lesz. De a két évvel ezelőtti brókerbotrányok költségeit a többszörösére drágult Beva-díjakon keresztül még mindig nyögő brókercégeknek, bankoknak is jut zsíros falat: az újoncok kötelező mentorálása fejében tisztes díjbevételre számíthatnak.

A legnagyobb nyertes a BÉT lehet: ha sikerül életet lehelni a csaknem százoldalas szabályzattal megteremtett Xtendbe, és cégek tucatjai jelennek meg, a tőzsde talán visszaszerezheti a gazdaságban azt a központi szerepét, amelyet a kilencvenes évek vége óta nem tudott betölteni. Persze ennek feltétele – amire a szerdai tőzsdei konferencián az MNB elnöke is utalt –, hogy az állami cégek és a bankok is megjelenjenek végre a parketten. Ám ehhez alighanem az állam részéről nagyobb elhatározás kellene, mint a tőzsdei alap húszmilliárdjához…