Újabb lazító lépéseket jelenthet be az MNB

Az egy hónappal ezelőtti kamatdöntő ülésen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem változtatott a monetáris kondíciókon, a 0,9 százalékos irányadó rátán, és a piac első ítélete szerint a közlemény kulcsmondatában szereplő szórend megváltoztatása nem jelentett érdemi elmozdulást a jegybank kommunikációjában. Ennek hatására a forint egészen 301,5-ig erősödött az euróval szemben, amikor is Nagy Márton, az MNB alelnöke egy interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy a közlemény jelentése igenis változott, és a nem túl távoli jövőben újabb lazító intézkedések jöhetnek. A hírre alábbhagyott a forint erősödése, és a kurzus egészen a 306-os szintig gyengült vissza. Nagy Márton – korábbi üzenetére ráerősítve – a Közgazdász Vándorgyűlésen elmondta, hogy a piac inflációs előrejelzése túl magas, és utalt arra, hogy az előretekintve is alacsony inflációs környezet miatt újabb monetáris lazító intézkedésekre – akár már a mostani kamatdöntő ülésen is – sor kerülhet. Az alelnök szavaira a piaci árazások megvadultak. A hozamgörbe hosszú vége – lejárattól függően – 20-30 bázispontot esett, a forint 309 közelébe gyengült, és várhatóan hamarosan a BUBOR-hozamok is nulla közelébe kerülnek.

A mostani kamatdöntő ülésre a piac tehát felfokozott várakozásokkal tekint, így ha az MNB el akarja kerülni a forint visszaerősödését, akkor konkrét lépésekkel kell előállnia: a három hónapos jegybanki betét állományára vonatkozó korlátot 300-ról 150 milliárdra, a kamatfolyosó alját –5-ről –20 bázispontra csökkenthetik – vázolja fel a legvalószínűbb forgatókönyvet Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ makroelemzője, hozzátéve, hogy a kamatdöntő ülés közleményének hangvétele érdemben változhat, és előretekintve a korábbiakhoz képest is lazább monetáris politikát vázolhat fel.

Kamatemelés Amerikában sem várható. Az első fél évben az USA gazdasága némileg lelassult a korábbi évekhez képest. Ráadásul az infláció és a bérdinamika is nyomott maradt, annak ellenére, hogy a munkaerőpiaci kondíciók már hosszabb ideje feszesek. A fentiek miatt a Fed júniusban lényegében leállította a kamatemelési ciklusát. Előrejelzése és korábbi nyilatkozatai értelmében legkorábban decemberben képzelhető el kamatemelés, ám a piac ennek is nagyjából 50 százalékos esélyt ad. Ahhoz, hogy a Fed decemberben kamatot emeljen, növekvő infláció és bérek szükségesek, ez azonban várhatóan jövő év elejéig nem fog megtörténni. Bár az inflációban szeptemberben várhatóan láthatunk majd egy nagyobb emelkedést a hurrikánok nyomán megdráguló üzemanyagok miatt, ám a maginfláció továbbra is meglehetősen alacsony, és várhatóan csak a következő év elején kezdhet el kissé emelkedni – húzza alá Módos.

A mostani kamatdöntő ülésen a Fed várhatóan bejelenti, hogy mikor kezdi leépíteni a korábbi kötvényvásárlási programok által felduzzasztott mérlegét. Mivel ezt a jegybank jó előre kommunikálta, és a kivezetés üteme az első két évben nagyon óvatos lesz (kezdetben csak havi 10 milliárd dollár mérlegcsökkentés), ezért nem várható jelentős piaci hatás. Ami fontosabb, hogy a Fed új előrejelzéssel is kijön, így érdemes figyelni, hogy a jövő évi kamat-előrejelzés, hogyan változik. Júniusban még három emelést várt a Fed jövőre, de a piac most csak egyre számít. Jövő év elején azonban újra emelkedésnek indul a maginfláció, és a legfrissebb Bézs könyv anekdotikus elmondása szerint több helyen is erősödő munkaerőhiányról számoltak be a munkaadók. Ennek fényében nem elképzelhetetlen, hogy a piac alábecsüli a jövő évi kamatemelés ütemét.

Csak az új német koalíció összetétele kérdéses

Németországban szeptember 24-én parlamenti választást tartanak, amelyen

a győzelem várományosa a CDU/CSU pártszövetség. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökeként Németországot 2005 óta vezető Angela Merkel kihívója a Szociáldemokrata Párt (SPD) jelöltje, Martin Schulz a közvélemény-kutatások szerint aligha dolgozhatja le 15 százaléknyi hátrányát. Ha mégis sikerülne neki, akkor sem számíthatunk heves piaci reakciókra, mivel Németországban nincs nagy különbség a két jelölt hazai politikai elképzeléseiben és Németország EU-ban betöltött szerepét illetően – hangsúlyozza Váradi Beáta, az OTP elemzője. A kérdés inkább az, hogy lesz-e újabb nagykoalíció, vagy a CDU/CSU pártszövetség egy kisebb párttal/pártokkal összefogva szerzi meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. | VG