Csepreghy Nándor: egyik szemünk sír, a másik nevet

A bürokrácia átalakítása befejeződött, ennek eredményeképp a kormány „egyik szeme sír, a másik nevet”: az intézményrendszerben voltak ugyan változások, de a létszámcsökkentés tekintetében a digitalizáció ellenére kudarcot vallottak – mondta Csepreghy Nándor a Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint az átalakítás háromszintű berendezkedést hozott létre: a felső szintet a minisztériumi szint képviseli, ez alatt a stratégiai döntéseket a közigazgatás nyelvére lefordító, megyékre épülő, valamint végül a járási szintű, állampolgárokat kiszolgáló intézményrendszer jött létre. Azt, hogy ez az intézményrendszer képes-e jobban kiszolgálni az igényeket, több eredmény mutatja a miniszterhelyettes szerint. Az EU-pénzeknél sikerült a gyorsítás: az előző ciklusban a heti átlagos kifizetés 5,8 milliárd forint volt, ezt fel tudták pörgetni 24 milliárd forintra, a közigazgatásban az ügyek 85 százalékát sikerül nyolc napon belül lezárni. A bürokráciacsökkentés zsebeket érintő eredménye, hogy megszüntették, hogy a közigazgatási szolgáltatásokért az állam és az állampolgárok is fizessenek, a tavalyi átvizsgálást követő díjcsökkentés után 10 milliárd forint megtakarítás marad a lakosság zsebében.

„Mi olyan gazdaságpolitikát szeretnénk folytatni, amely kimondva-kimondatlanul protekcionista. Ez azt takarja, hogy minden olyan eszközt szeretnénk megadni a magyar gazdaság szereplőinek, amelyet a nyugat-európai országok megadnak saját vállalkozásaiknak” – mondta Csepreghy Nándor. Ennek is betudható, hogy míg 2010-ben 74 százalékban nyertek közbeszerzést magyar cégek, az idei első kilenc hónapban már 81,8 százalék volt ez az arány.

Három évvel ezelőttig az olcsó órabérekkel vonzottuk be a cégeket, azóta inkább a magas hozzáadott értékű munkaerővel csábítjuk a vállalatokat. Ehhez infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, például autópályák építésére a határig vagy megyei jogú városok gyorsforgalmi úttal való elérésére – mondta Csepreghy. Nem szeretnék azt – fűzte hozzá –, hogy a nyugati országok továbbra is elsősorban piacként tekintsenek régiónkra és Magyarországra. Meg kell határozni a saját érdekeket, nem vállalunk alárendelt szerepet az érdekképviseletben. Ameddig a térségünk együtt tudja érvényesíteni az érdekeit, addig hatékonyan fel tudunk lépni az EU-ban – vélekedett a miniszterhelyettes.