Csökkenti a bürokráciát az új adótörvény

Benyújtotta a jövő évi adózás rendjéről szóló törvényt kedden a parlamentnek Varga Mihály. Az új szabályozás kettéválasztja az adózás rendjét és az adóigazgatás rendjét, ezért a törvények hatálybalépése után külön jogszabályban határozzák meg a két területet. Az a kérdés viszont egyelőre nyitva maradt, hogy vitás kérdésekben melyik törvény utasításait kell előbbre valónak tekinteni.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) célja, hogy az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújtson az állam, és segítse az adózókat a kötelezettségek teljesítésében. Új szolgáltatásként féléves mentorálást biztosítanak majd a kezdő vállalkozásoknak, így megismerhetik az adózással kapcsolatos kötelezettségeket. Évente 80 ezer cégnek segítenek az indulásban. A szerződött egyéni vállalkozók adatait is elérhetővé teszik a vállalkozások számára, így kiderülhet, hogy van-e adótartozásuk, ez más vállalkozási formáknál már eddig is elérhető volt. A változásbejelentés ezentúl egy online felületen is elérhető lesz, ami felgyorsítja az ügymenetet.

Az Art. másik nagy szabályozási területe a bírságszabályok változása. Módosul a kis összegű pótléktartozások kezelése, amely eddig aránytalanul nagy kapacitást kötött le. A tervezet alapján a jelenlegi 2 ezer forintos határ 5 ezer forintra nőne a késedelmi pótlékokra vonatkozó eljárás kezdeményezésénél, és egyszerűsítenék a mulasztási bírságok rendszerét. A tervezet szerint nem kell majd bejelenteni a háztartási alkalmazottat, és új jogszabályok vonatkoznának a jogszerűtlen adóelőlegre, a számlatartási kötelezettség megsértésére, és megszüntetnék az üzletlezárást helyettesítő bírságot. Jelenleg szankcióként alkalmazhatja az adószám felfüggesztését a NAV, az új jogszabály alapján azonban ezt megszüntetik. Az adóeljárásokat sokszor fellebbezéssel húzzák el, amely rengeteg adminisztrációs teherrel jár. Ennek csökkentése érdekében, aki lemond a fellebbezésről, annak csupán a büntetés felét kell befizetnie.

A nyári társadalmi vitára bocsátás után számos más javaslatot emeltek be a törvénytervezetbe. Az önellenőrzési pótlék mértéke jelentősen csökkenhet, ebben az esetben csak a jegybanki alapkamat mértékét kell majd fizetni. A késedelmi pótlék mértékét sem kell 5 százalékponttal megnövelni, az adószakma véleményét elfogadva az a jegybanki alapkamat kétszerese marad. Ez a jelenlegi alapkamattal számolva 1,8 százalék lesz, az eredeti javaslat 5,9 százalékával szemben. Emellett az adózók jogorvoslati jogát helyezték előtérbe az eljárás gyorsításával, egyszerűsítésével szemben.

A lakosságnak kedvezhet az automatikusan járó pótlékmentes részletfizetés összeghatárának több mint a duplájára emelése. A magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak 2018-tól már félmillió forintos tartozásig járna évente egyszer a 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény.

Az adóigazgatás rendjéről szóló törvény a hatóságok munkáját egyszerűsíti. Az ellenőrzés idejét 365 napban maximálják, és alapvetően két típusa lehet: a jogkövetési vizsgálat, amely a kötelezettségek teljesítésére vonatkozik, és az adóellenőrzés, amely adótípusok, támogatások szerint és időszakonként vizsgál. A jogorvoslati szabályok is változnak, illetve a kapcsolattartás is módosul: a másik törvényben említett teljes körű elektronikus ügyintézés mellett a meghatalmazások kezelése is egyszerűsödhet.

Hazai példa az USA-ban

„A washingtoni kormány célja, hogy egyszerűsítse az adórendszert, megszüntesse a joghézagokat, a kivételeket és a kedvezményeket, igazságos legyen a terhek elosztása a gazdagok és a szegények között, egyensúlyt teremtsenek a munka és a jólét között, ezzel párhuzamosan versenyképesebbé tegye az országot” – írta a Washington Examinerben megjelent cikkében Megyesy Jenő adótanácsadó, Orbán Viktor miniszterelnök észak-amerikai kapcsolatokkal foglalkozó főtanácsadója. Tanulságos összehasonlítani az Egyesült Államok gazdasági kihívásait Magyarország korábbi helyzetével. A magyar adóreformnak köszönhetően az adófizetők száma megkétszereződött, a munkanélküliek aránya rekordalacsonyra csökkent, látványos a gazdasági növekedés, csökkent az államadósság, és a hitelminősítők befektetésre ajánlottá minősítették fel a magyar kötvényeket.