Decemberi kamatemelést áraz a piac

Nagyot változott tavasz óta a régiós monetáris politikák rövid távú kilátásainak értékelése. Míg akkor egészen valószínűnek tűnt, hogy a nyárra felpörgő infláció és a robusztus gazdasági növekedés eredőjeként több országban már idén terítékre kerülhet a szigorítás, végül ez egyedül Csehországban valósult meg: a korona április eleji elengedését követően augusztusban a cseh jegybank 20 bázisponttal – 25 bázispontra – emelte az irányadó instrumentum kamatát. „Ezzel az EU-n belül az első jegybank lett, amely egyértelműen a túlfűtöttség elkerülése miatt lépett a monetáris szigor irányába” – állapítja meg Dunai Gábor, az OTP Elemzési Központ stratégája.

A költségvetési lazítással megsegített Romániában, valamint az erős belső kereslet mellett (a magára találó eurózóna miatt) a külső kereslet oldaláról is támogatott, 4 százalék körüli éves GDP-növekedésű Lengyelországban ezzel szemben bizonytalan időre elmaradni látszik a kamatemelés. „Az eurózónához hasonlóan Kelet-Közép-Európában is megállt az infláció emelkedése, s a következő néhány negyedévben nem számítunk radikális változásra. Ezzel összefüggésben a nagyon laza euróövezeti monetáris politika támogatja a régiós jegybankokat a kamatemelés elhalasztásában. Mindez segíti a gazdasági növekedést, ugyanakkor előbb-utóbb a régiós devizák értékvesztése irányába hathat” – húzza alá Dunai.

Megtörni látszik az EUR/USD emelkedő trendje, amiben oroszlánrésze lehet Janet Yellen Fed-elnök szeptember végi jelzésének, mely szerint az amerikai jegybanknak óvatosan kell közelítenie a további kamatemelésekhez. Alapesetben egy ilyen üzenet inkább az adott deviza gyengülése irányába hat, ám ezúttal azt az üzenetet szeretné kihallani a piac, hogy folytatódik a kamatemelési ciklus. Míg a nyár folyamán a decemberi emelés implicit valószínűsége 50 százalék alá csökkent, jelenleg ismét 70 százalék fölött van. Szintén fontos változás, hogy ha mégoly visszafogottan is (havonta 10 milliárd dollár erejéig), de októberben a Fed elindítja a pénzügyi válság utóhatásaként 4500 milliárd dollár környékére duzzadt mérlegfőösszegének csökkentését.

Mindeközben az eurózónából továbbra sem érkezett az eszközvásárlási program kivezetésével

kapcsolatban konkrét információ, s

a múlt hét végi német választáson

a vártnál bizonytalanabb jövőt sejtető végeredmény született. Összességében az EUR/USD lefelé fordult, és a technikai kép alapján lehet tere a további csökkenésnek.

Kicsi a valószínűsége, hogy a pénteken érkező munkaerőpiaci adatok olyan meglepetést okozzanak, amely a dollár gyengülésének irányába hatna. Az inflációs mutatók emelkedtek augusztusban, a munkaerőpiac továbbra is nagyon feszes – ha az elemzői konszenzustól eltérő adatok érkeznek, azok inkább a szigorúbb monetáris politika felé mutathatnak.

Idehaza az augusztusi ipari termelési és a kiskereskedelmi adatok számíthatnak a legnagyobb figyelemre. Szerdán közli a KSH, hogy a bérnövekedés milyen hatást gyakorolt augusztusban a kiskereskedelmi eladásokra. A júliusi 4,2 százalékos éves plusz már a korábbiakhoz képest jóval enyhébb dinamikát jelzett, kérdés, hogy trenddé érik-e a szerényebb adatok sorozata. Az iparnál választ kaphatunk arra, hogy az ágazat kibocsátásának meglepő gyengélkedéséért mennyiben felelős az autóipari leállások augusztusról júliusra történt előrehozatala. A termelés júliusban 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a nyers és a naptárhatással kiigazított adatok szerint egyaránt. Júliushoz képest 4,2 százalékkal esett vissza a hazai ipar teljesítménye.