Dicséri az OECD a magyar cégeket
Az egyik legmagasabb, 17,9 százalék a gyorsan növekvő vállalatokban dolgozó magyarok aránya, emellett a három év alatt 20 százalékos létszámbővülést elérő cégek (úgynevezett gazellák) területén is az élmezőnyben szerepel hazánk – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vállalati jelentéséből. Ez utóbbinál az OECD listáján a második helyen szerepelünk, ugyanis nálunk 3,7 százalékos a gazellák aránya. Persze az egyes szektorok eltérő teljesítményt mutatnak, Magyarországon az információs szolgáltatások területe a húzóágazat – ezen belül 9 százalékos a gazellák aránya, ami a legmagasabb a vizsgált országok között. Azért lényeges ezeknek a vállalatoknak a vizsgálata, mert a beruházásokat és a GDP növekedését ezek a gyorsan növekvő vállalatok tudják a legjobban húzni.
A tanulmány szerint a gazdaságok fejlettségi szintje mostanra elérte vagy akár meg is haladja a válság előtti szinteket, a mutatók persze országonként eltérhetnek. A legfrissebb (2017 első negyedéves) adatokat szolgáltató 14 ország közül kilencben növekedést mutatott a vállalatok száma – köztük szerepelt hazánk is –, viszont a régiós országok az OECD listáján nem jelentek meg. A bejegyzett vállalkozásoknál inkább a nyugat-európai országok vállalati szektorai szerepeltek jól.
A kevesebb mint két éve alapított vállalkozások aránya több országban a 30 százalékot is meghaladta, ezek közé tartozik többek között Magyarország is (Lengyelországot, az Egyesült Királyságot, Brazíliát és Izraelt említi még a tanulmány). Érdekes viszont, hogy a startupok aránya még így sem haladja meg a 10 százalékot a legtöbb OECD-országban.
Jól alakul a csődbejelentések száma, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint például a 2015-ös 63 ezer eljárás tavalyra már 51 ezerre csökkent, ami 20 százalékos esést jelent. A ténylegesen megszűnt cégek száma viszont ennél jóval kisebb visszaesést mutatott, 122 ezerről mindössze 121 ezerre csökkent.
A magyar vállalati szektorban jelentős változások történtek az előző években, a folyamat pedig még most is tart. A cégek számának nettó változása ugyanakkor nem mutatja ennek részleteit, mivel a nagyszámú megszűnő vállalkozás helyett rendszerint újak alakulnak. Ez az egyik oka, hogy a hazai kkv-szektorban a friss vállalkozások aránya megközelíti az egyharmadot. Mind az új cégek, mind a megszűnő vállalkozások száma magas, ami viszont lényeges, hogy a szektor munkahelyteremtő képessége jó, az OECD-országok között a második legnagyobb volt a foglalkoztatottság növekedése a szegmensben.
A kezdő magyar ipari cégek átlagosan 2,8 fővel alakulnak meg, és csaknem 92 százalékuk legfeljebb négy főt alkalmaz. A szolgáltató szektor még koncentráltabb, átlagosan két fő alakít egy céget, a legfeljebb négy főt foglalkoztatók aránya 96 százalék. A túlélési rátában viszont hátrébb helyezkedünk el, szektortól függően a magyar cégek 76-78 százaléka éri meg az első „születésnapját”, míg az OECD vezető országaiban ez az arány 90 százalék feletti. Ebben a mutatóban jellemzően a régió előtt járunk, egyedül Szlovénia előz meg minket nagyjából 10 százalékponttal, az EU húzógazdasága, Németország viszont mögöttünk helyezkedik el a listán.
