Fenntartható a béremelési dinamika

A visegrádi négyeknél az elmúlt tíz évben a bérek mindössze 45-50 százalékkal járultak hozzá a GDP-hez, szemben az EU15, vagyis a 2004-es bővítés előtti tagországok átlagának 55-60 százalékával. Ez visszafogja a fogyasztást, ha tudnánk rajta változtatni, a beruházások is magasabbak lehetnének – mondta György László, a Századvég vezető makrogazdasági elemzője a Költségvetési Tanács (KT) konferenciáján. A bérek emelésének dinamikája azért tartható fenn, mert míg a magyar bérek három és fél, négyszerese a németországi átlag, addig a termelékenységben csak kétszeres a különbség. A versenyképesség szempontjából a hazai tulajdonosú vállalatok alacsony arányának korrigálása is fontos tényező lehet – tette hozzá.

Idén 1,6-1,8 százalékos uniós elszámolás szerinti (ESA) hiányt jelzünk előre, jövőre pedig 2,4 százalék lehet a mutató, ami az adócsökkentéseknek köszönhető, a 2017-es költségvetésben még van mozgástér – mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Az uniós támogatások felhasználása kulcskérdés. Míg korábban számlák alapján fizette ki a támogatásokat a költségvetés, addig tavaly óta már előlegeket is kaphatnak a pályázók, ez pedig átmeneti likviditási kockázatot jelent a költségvetésnek.

A KT későbbi döntését megalapozta az adórendszer reformjának vizsgálata – folytatta az MNB igazgatója. A kezdeti kieső adóbevételek kétharmadát ellensúlyozza a fehéredés és az adóbeszedés hatékonyságának növekedése. A fogyasztást terhelő adók és a különadók növelték a bevételeket 2010 óta, a tőkét és a munkát terhelő adók viszont csökkentették. A járulékcsökkentés miatt jövőre további bevételkiesést könyvelhetünk el, ez viszont a kkv-szektort segíti, egyúttal ellensúlyozhatja a minimálbér-emelés következtében megemelkedett kiadásokat.

A hazai államadósság-szabály teljesül, az európai előírásoknál vannak kérdések, de valószínűleg ez is tartható – mondta Simon József, az Állami Számvevőszék számvevő főosztályvezető-tanácsosa. A bevételi oldal negatív kockázatai közül kiemelendő az áfa és az eva, 32-44 milliárd forint lehet az elmaradt adóbevétel idén. A kiadási többlet 44-60 milliárd lehet, elsősorban a nyugdíjcélú ráfordítások növekedése miatt. A költségvetés 700 milliárdot előlegezett meg az EU-s programoknak, ezzel átmeneti likviditási kockázatot vállalt, de a számlákat Brüsszel jövőre elkezdi kifizetni. A társadalombiztosítási alapnak 5-10 milliárdos többlete keletkezhet a nyugdíjprémium által, a kiegészítő nyugdíj viszont 25-30 milliárd forintos pluszkiadást jelenthet.