A fogyasztás és a beruházások húzzák az importot

Az export euróban számított értéke 10,3, az importé 13 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal. A kivitel értéke 7,9 milliárd eurót (2421 milliárd forint), a behozatalé 7,5 milliárd eurót (2287 milliárd forint) tett ki, így a külkereskedelmi többlet 440 millió euróra (134 milliárd forint) csökkent a tavalyi 559 millió euróról. Egy hónappal korábban, júliusban az export 5 százalékkal, míg az import 11,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Augusztusban a kivitel négyötödét, míg a behozatal háromnegyedét az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

Az év első nyolc hónapjában az export értéke 66,5 milliárd eurót tett ki, míg az importé 60,9 milliárdot – a külkereskedelmi többlet így 5,6 milliárd euró volt, ami 1,1 milliárddal kevesebb a tavalyi év azonos időszakáénál. Ezalatt a kivitel 9,3 százalékkal, míg a behozatal 12,5 százalékkal nőtt éves szinten. Az import éves növekedési üteme tavaly november óta meghaladja az exportét, így május kivételével a kereskedelmi többlet elmaradt a múlt esztendő azonos hónapjáétól.

A belső kereslet élénkülésének, a fogyasztás gyorsulásának és a beruházások robusztus emelkedésének importnövelő hatását részben ellensúlyozza a kiváló külső kereslet, valamint a növekvő exportkapacitások – közölte az adatokra reagálva Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. Hozzátette, hogy az alacsony szinteken ragadó olajárak a vártnál kisebb mértékben rontják a cserearányokat. Szerinte mindezek hatására az idén a külkereskedelmi többlet 8,4 milliárd euróra mérséklődhet a tavalyi 9,72 milliárdról. Mivel az új autóipari kapacitások 2018-as várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, a továbbra is élénk belső kereslet ellenére sem várnak a TakarékBanknál jelentősebb csökkenést a külkereskedelmi többletben. Az elemző úgy véli, hogy a tartósan magas külkereskedelmi aktívumnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok (és így a külső sérülékenység) meredek csökkenéséhez, 2019-ben pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat.