Hónapokra előre kell leadni a nagy projektekhez az építőanyag-rendelést
Heteket, sőt van, hogy hónapokat kell már várni egyes építőanyagokra, mindenekelőtt a szálas hőszigetelők szállítási ideje és ára nőtt meg, utóbbi átlagosan 10-20 százalékkal. Az ágazatban 10-11 százalékos az átlagos drágulás. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) ma megjelenő, első kilenc havi piaci jelentéséből kiolvasható, hogy az építőanyagok értékesítési volumene időarányosan 20-25 százalékkal haladja meg az előző évit.
A szerkezetépítő anyagok gyártói nagyrészt teljes kapacitással működnek, kimondott építőanyag-hiány nincs, de egyes termékekből nagyobb mennyiségekhez csak rendelésen keresztül lehet jutni. Néhány nagy projekt nem a kivitelezői kapacitás hiánya miatt csúszik jelentősen, az idén számottevő munkadíjemeléseket végrehajtó építőiparban a speciális szakipari munkások hiánya okoz egyre súlyosabb gondot. A kapacitások szűkössége miatt nehezen ítélhető meg, hogy hány új lakás készül el az idén, a MÉASZ 16-20 ezerre számít, de sok a „gazdaságosan” kivitelezett, vagyis a közepes minőségű alapanyagokból megépülő – összegezte Vidor Győző, a szövetség elnöke.
Az építőanyag-forgalom összetételét a kivitelezési munkálatok fázisai határozzák meg, a falazóanyag-eladások már pörögnek, a téglagyárak 25-30 százalékkal növelt kapacitással dolgoznak, a változó szabályozások miatt az eladott szigetelőanyagok átlagos vastagsága 10-15 százalékkal nőtt, a szálas szigetelőanyagok forgalma 20-25 százalékkal emelkedett, a nyílászárók forgalma is 20-25 százalékkal bővült már. Az épületgépészeti termékeknél még nincs számottevő felfutás, a vakolat- és építőkémiai termékek, a burkolóanyagok és a ragasztók piaca is csak 5 százalékkal bővült. A lakossági energetikai felújítások még mindig alacsony szinten állnak, ezt az alvó piaci szegmenst a kamatmentes visszatérítendő támogatások nem tudták feléleszteni a szakszövetség szerint.
Az építési vállalkozások a második fél évre a kivitelezés 10 százalék feletti drágulását valószínűsítették, ami reálisnak tűnik, és mindenekelőtt a személyi jellegű kiadások 21-22 százalékos drágulása okozza.
