Jöhet a további lazítás: lefelé mozdult a fogyasztói árindex
Szeptemberben 2,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak (augusztusban 2,6 százalék volt a mutató) az előző év azonos időszakához képest, augusztushoz viszonyítva 0,1 százalék volt a drágulás a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint. A maginfláció viszont magasabb volt a fogyasztói árindexnél, a 2,9 százalékos áremelkedésre 2014 januárja óta nem volt példa. „A maginfláció és az infláció közötti rés a következő negyedévekben fokozatosan zárulhat. Függetlenül attól, hogy esetleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alappályájával szemben érdemben gyorsulna az inflációs ráta, a jegybank várhatóan fenntartja majd a jelenlegi laza monetáris kondíciókat” – válaszolt a maginfláció emelkedésével kapcsolatban kérdésünkre Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője.
A MNB-nél továbbra is a szeptemberi inflációs jelentésben megfogalmazott állásponthoz tartják magukat, amely szerint „az infláció fenntarthatóan várhatóan a júniusi előrejelzésben jelzett fél évvel későbbre kerülését követően további egy negyedévvel később, 2019 közepére éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket”. Ez arra utal, hogy további tere nyílhat a monetáris politika lazításának nem konvencionális eszközökön keresztül. Az infláció mérséklődését a feldolgozatlan élelmiszerek és a szabályozott árú termékek körébe tartozó tankönyvek árának csökkenése okozta. Az iparcikkek árán a mérsékelt importárak árleszorító hatása érződött, valamint a folyamatosan élénkülő kereslet.
Kiugróan drágultak a szeszes italok és a dohányáru, az árak 6 százalékkal nőttek tavaly szeptemberhez képest. Az élelmiszerekért 3,1 százalékkal kell többet adni, a vaj, vajkrém kategória 16,5 százalékkal drágult. A baromfihús ára viszont – többek között az áfacsökkentésnek köszönhetően – 12,9 százalékkal csökkent. Az elemzők az év egészére 2,3-2,4 százalékos inflációt várnak, de abban nincs egyetértés, hogy mikorra érheti el a fogyasztói árindex az MNB által célnak tekintett 3 százalékot.
