Közel 5 százalék volt a növekedés

Augusztusban 4,7 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi fogalom a tavalyi értéket, a nyers és a naptárhatástól tisztított adat megegyezett – derült ki a központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becsléséből. A nem élelmiszer üzletekben kiugró, 7,9 százalékos volt a növekedés naptárhatástól tisztítva, míg az élelmiszer jellegű boltokban 2,9, az üzemanyag-kereskedelemben pedig 2,6 százalékkal bővült az értékesítés. Az első becsléshez képest 0,1 százalékponttal magasabb értéket mutatott a csomagküldők és az internetes kiskereskedelem forgalmának bővülése, a most közölt adat szerint 4,7 százalékkal haladta meg a szektor az előző év volumenét. A dohánytermékek árának emelkedése a fogyasztásra is hatással volt, az emelkedő árak ellenére a dohányáru-szaküzletek értékesítési volumene 0,7 százalékkal visszaesett.

„A következő hónapokban is folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedése, a bővülést a közelgő ünnepi időszak és az építőipar felfutása is segíti” – mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára az M1-en. A növekedés a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszer jellegű fogyasztások, valamint az internetes kereskedelem bővülésének köszönhető.

Az otthonteremtési program is hajtja a keresletet, mivel az új lakások építéséhez tartós fogyasztási cikkekre van szükség. A hazai kiskereskedelmi fogalom egyébként meghaladta az Európai Unió 2 százalékos átlagát, ebben a válság miatt elhalasztott fogyasztásnak is jelentős szerepe van. A növekedést segíti a lakossági hitelezés felfutása, a növekvő bérek és a szektoriális áfacsökkentés is.

„A használt cikkek forgalma 2016-ban esett, az idén pedig elmaradt a teljes kiskereskedelmi forgalom bővülésétől, ami arra utal, hogy a háztartások vásárlóereje nőtt” – értékelte az adatot Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. Az idén 4 százalék körüli forgalombővülésre van kilátás, és jövőre is hasonló dinamika várható. A gyermek nélküli magyar felnőttek átlagosan 2,3 pár cipőt vásároltak az elmúlt fél évben, míg az egy, két és három gyermeket nevelők 2,7, 3,6, illetve 4,4 cipőt vásároltak ugyan ezen idő alatt – derült ki a GfK felméréséből. A legtöbben cipőboltban szerzik be a lábbeliket, a vásárlók 23 százaléka kínaiban.