A lakossági befektetőkre hajt a tőzsde
Üzleti érdekünk, hogy a tőkepiac a háztartások számára is reális megtakarítási alternatívává váljon – mondta Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese a Portfolió Öngondoskodás konferenciáján. A megtakarítási szerkezet Magyarországon konzervatív, a befektetők nem akarnak rizikót vállalni. A közvetlen részvénykitettség nagyon alacsony még a más hasonló befektetési szerkezetű országokhoz képest is. Pedig a részvények és kötvények attraktívak, hiszen a BUX napról napra csúcsot dönt.
A háztartásoknál nincs összhangban a kockázatvállalási hajlandóság és a hozamelvárás. Ennek megváltoztatása sok időbe és energiába telik. Sokan a 10 százalékos betétkamatot még reálisnak tartják, nyugdíjat pedig elsősorban az államtól várnak. A tőzsdén persze vannak keresleti, kínálati és likviditási korlátok is. A BÉT-en viszonylag kevés vállalat van, de a tőzsde sokat dolgozik azon, hogy a parkettre csábítsa a cégeket – hangsúlyozta Máté-Tóth. A BÉT emellett rendszeres értékpapír-elemzést és árjegyzést vezetett be tíz fontosabb részvényre, ez talán a kisbefektetőket is a parkettre vonzza. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) is felkelthetik a lakosság figyelmét, főleg a magas osztalék miatt.
Hasonló tapasztalatokról számolt be Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese is. Magyarországon rendkívül polarizált a kockázatkerülők és kockázatvállalók aránya, sokan vállalnak magas kockázatot, és szintén sokan kerülik a kockázatos eszközöket, miközben kevesen vannak az arany középutasok – derül ki az Erste felméréséből. A lakossági reáljövedelmek 2013 óta nőnek, a megtakarítási ráta azonban nem változik, 6-7 százalék között van. A megtakarítások koncentrációja ugyanakkor csökken, már nem csak a vagyonos réteg képes megtakarítani – mondta Harmati.
Egy átlagos magyar megtakarító 53 eurót tesz félre havonta, mindössze egyetlen euróval többet, mint tavaly. A többi régiós országban ennél gyorsabban nőnek a megtakarítások.
Az alacsony kamatkörnyezetre a háztartások többnyire úgy reagáltak, hogy több hagyományos öngondoskodási terméket vásároltak. A nyugdíjpénztárak, biztosítások, ingatlanok szerepe felértékelődött. Magyarországon is népszerű az ingatlanbefektetés, de alapvetően nem változott a megtakarításokhoz való hozzáállás. Hiába látja a lakosság, hogy alacsonyak a kamatok, nem fordul a hosszabb távú, kockázatosabb eszközök felé.
A pénzügyi tudás terén a magyarok saját magukat kevésbé jól informáltnak tartják, de nem sokat tesznek azért, hogy ez változzon. Az öngondoskodásban persze jobban állunk, mint tíz évvel ezelőtt, de még sok a tennivaló azért, hogy felzárkózzunk a régió fejlettebb országaihoz – hangsúlyozta Harmati.
