Megártott a lírának a vízumválság

Közel 3 százalékot gyengült a hét végén a török líra a dollárral szemben az Egyesült Államok és Törökország között kipattant diplomáciai botrány miatt. Washington vasárnap felfüggesztette a vízumkiadást a török állampolgárok számára, miután a hatóságok őrizetbe vették ankarai konzulátusuk egyik munkatársát. Válaszul a török fél hasonló lépést jelentett be. A török deviza gyengülése azonban évek óta tart. A dollárral szembeni 3,7-es keresztárfolyam csak április óta rekord, mivel az amerikai pénz is sokat gyengült az elmúlt időszakban. Az euróval szemben viszont a jegyzés tegnap átlépte a 4,3-es szintet, ami történelmi mélypont.

Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője a Világgazdaságnak politikai és makrogazdasági okokkal indokolta a devizagyengülést. Kiemelte az állam autoriter törekvéseit, valamint az Európai Uniótól való távolodását, amelyek kedvezőtlenül érintik az ország külpolitikai és gazdasági megítélését. A makroadatok közül Pálffy felhívta a figyelmet a rendkívül magas, 11 százalék fölötti inflációra, valamint a nagyon alacsony reálbér-növekedésre. A török jegybank egy éve magasan, 8 százalékon tartja az alapkamatot, hogy kordában tartsa az inflációt, de ezzel olyan hozamkörnyezetet teremt, amellyel visszafogja a beruházásokat és a fogyasztást – magyarázta az elemző.

Nem véletlen, hogy Erdogan elnök már élesen kritizálta a jegybankot kamatpolitikája miatt. De a jegybank úgy véli, hogy akkor tud a nemzetközi tőkeáramlásból „minél nagyobb szeletet kihasítani”, ha magasan tartja a rátát, ráadásul attól félnek, hogy kamatvágás esetén 20-25 százalék környékére száll el az infláció – vélte a szakértő. A befektetők is érzik az ország gazdasági gyengeségeit, a 10 éves államkötvény hozama 11 százalék fölé emelkedett, ez március óta a legmagasabb érték. Ezek a makrofundamentumok mind a líra gyengülése felé hatnak – húzza alá Pálffy.

A török líra sokáig volt „carrydeviza”, azaz kockázat nélkül, pusztán a kamatkülönbözetre alapozva megérte pozíciókat felvenni az árfolyamára. Azzal azonban, hogy nagyon volatilis lett a líra, ez már nem éri meg a befektetőknek – vélte Pálffy, aki szerint a líra jegyzése elérheti a 3,8-3,9-es keresztárfolyamot a dollárral szemben, és év végéig stabilizálódhat is ott.

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája a makrogazdasági adatok közül a folyó fizetési mérleg magas hiányát emelte ki. A török deficit hagyományosan magas, tavalyra sikerült csak a GDP 4 százaléka alá szorítani, de idén megint negatív a trend: a legfrissebb, augusztusi adatok szerint tavaly augusztushoz képest több mint 20 százalékot nőtt a hiány. Móró Tamás úgy fogalmazott: gyakorlatilag devizahiányos állapotban van a török gazdaság. Ráadásul az amerikai kamatemelési periódussal egyre sérülékenyebbek lesznek a hasonló, feltörekvő piaci devizák. Nehéz helyzetben lesznek a törökök, ha nem sikerül a hiányt csökkenteni, megfordítani a tőkeáramlást – hangsúlyozta a Concorde elemzője, majd hozzátette: Recep Tayyip Erdogan az oroszok felé közeledne, de gazdaságilag ők sem tudnának segíteni. Móró úgy véli, a forintra nem lesz érdemi hatása a líragyengülésnek, mivel a piac nem kapcsolja össze hazánkat Törökországgal.