Megélhetést nyújtanak a kivi- és a fügeültetvények

Nagyon jól működik a fügeültetvényünk, eddig egyszer sem érte fagykár – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Harcz Endre, a Zala megyei Tormafölde határában egy héthektáros területen 2010 óta fügét termesztő Fügeliget Kft. résztulajdonos-ügyvezetője. Az 1200 tőből egyelőre 600-700 hoz termést, de fiatal koruk miatt még ezek is termelési potenciáljuk alatt teljesítenek. Így, bár az eredeti tervek szerint az ültetvény termését a klasszikus kereskedelmi csatornákon értékesítették volna, inkább – mivel az ültetvény rendkívül szép fekvésű – a turizmus és a Szedd magad! akciók keretében adják el a megtermelt fügét. Amikor már nagyobb mennyiség terem, saját maguk által feldolgozva lekvárként vagy pálinkaként is tudják értékesíteni.

A közhiedelemmel ellentétben nem a globális felmelegedés teszi lehetővé az ilyen növények magyarországi termesztését, hanem a helyi klimatikus adottságok. Fagykár az ültetvény történetében nem volt, de annak ellenére, hogy a füge szárazságtűrő, az aszály, illetve a vihar már okozott gondot. Utóbbi idén nagyjából el is vitte az egyébként évente kétszer termő füge első termését.

Ültetvénytelepítésre eddig nem volt támogatás, de az egzotikus növények magyarországi sikerében hívők reményei szerint ez változni fog. A múlt hét végén a szintén Zala megyei Becsehelyen, egy négyhektáros kiviültetvényen Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura program miniszteri biztosa azt mondta, hogy mindent megtesz azért, hogy a kivi telepítéséhez támogatást lehessen igényelni.

Ez jelentősen megnövelhetné a kiviültetvények nagyságát. Harcz Endre szerint több száz hektárnál nagyobb terület lenne erre alkalmas, elsősorban olyanok, amelyeket az idős szőlősgazdák már elhanyagolnak, vagy már el is hagytak. Erre jó példa Miklós Ákos Márton kiviültetvénye a becsehelyi szőlőhegyen, amely szintén elhagyott szőlőterületek helyén létesült, és szintén kiválóan működik. A telepítésnél kulcskérdés, hogy a terület öntözhető legyen, mert a kivi egyenletes vízellátást igényel. Harcz Endre szerint a viszonylag magas telepítési költségek után a kivi – az öntözést leszámítva – már viszonylag alacsony ráfordítással termeszthető, például azért is, mert kártevők híján nem igényel permetezést. Elbírja a mínusz 23 Celsius-fokos hideget is.

Számításai szerint a telepítéstől számított negyedik évtől már egy 200 termő tővel rendelkező ültetvény is tud évi másfél-két millió forintot termelni. Az öntözési lehetőségeket segíti az az idén augusztus 31-én bejelentett könnyítés a kútfúrást illetően, amely szerint 80 méteres mélységig nem szükséges sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatása, illetve a különböző eljárási díjakat sem kell megfizetni. Mivel a Mura program egyik alapvető célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, és lehetőséget biztosítson azoknak, akik továbbra is a föld megműveléséből akarnak megélni, így a kivi, a füge és egyéb, Magyarországon jobbára csak a mediterrán térségből érkező importból ismert gyümölcsök termesztésének felkarolása is illik ebbe.