Megközelítjük az eurózóna átlagszintjét 2020-ig
„A magyar gazdaság kedvező időszakát éljük, a 2013-ban kezdődött felzárkózó szakasz közepén járunk” – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Az eurózónához képest érezhető érdemi előny a 2 százalékpontot közelíti, ez a dinamizmus 2019-ig biztosan kitart. A mostani átmeneti növekedési előnyt a kedvező külső környezet, az alacsony kamatkörnyezet, az expanzív költségvetési politika és a ciklusban rendelkezésünkre álló 20 milliárd euró (több mint 6000 milliárd forint) EU-s forrás lehívásának felpörgetése biztosítja.
Az elemző szerint nem várható a forint árfolyamának jelentős megingása, ami biztonságot adhat. A fiskális politika terén azonban Török Zoltán sokkokra számít, a költségvetési politika felfutása miatt 2,5-3 százalékos hiány alakulhat ki a következő években. A bérek és jövedelmek további dinamikus növekedése az infláció felfutását is eredményezheti, ám az a 2 és 4 százalék közötti célsávon belül maradhat. A GDP egyébként 2020-ig 3 százalék felett alakulhat, idén 3,8, jövőre 3,6, 2019-ben pedig 3,2 százalék lehet a gazdasági növekedés Magyarországon. A deficit egyébként nulla is lehetne, a növekedést támogató költségvetésnek köszönhetően alakulhat
3 százalék közelében.
Az átmeneti felfutás 2020-tól mérséklődhet, a mostani vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP az eurózóna átlagának 67 százalékáról a 75 százalékára nőhet. A GDP bővülése 2,5 százalék körül állhat be, amivel még mindig közelítünk az eurót használó országok átlagos fejlettségi szintjéhez, ám a konvergencia sebessége lassul.
A hazai monetáris politikának féléves előnye van az Európai Központi Bankhoz (EKB) képest: ha az uniós jegybank megkezdi a kamatemelési ciklusát, hat hónap múlva jöhetnek a magyar központi bank szigorításai. Az EKB viszont először leépítheti a mennyiségi lazítás programját, a kérdés az, hogy mikor csökken nullára a kötvényvásárlásra fordított összeg. Az egyik verzió szerint 2018 második felében szüntetheti be az EKB a mennyiségi lazítást, a második alapján még 2019 végén is 30 milliárd euró értékben vásárolhatnak kötvényt havonta. Az első esetben 2019 első felében emelhet először kamatot a Magyar Nemzeti Bank, a második esetben viszont akár 2020 végéig is fennmaradhat a laza monetáris politika Magyarországon.
