Megtette az első szigorító lépést az EKB
A várakozások szerint alakult az Európai Központi Bank (EKB) tegnapi kamatdöntő ülése, a korábban kiszivárgó terveknek megfelelően a kötvényvásárlási programot januártól havi 30 milliárd eurós értékben folytatják legalább szeptember végéig a mostani havi 60 milliárd helyett. Mario Draghi jegybankelnök azt is elmondta: a program rugalmas, hozzá tudják igazítani az inflációs folyamatokhoz, ha pedig kedvezőtlenül alakul a környezet, akkor kiterjeszthetik a programot akár időtartamában, akár keretösszegében. A kormányzótanács változatlanul hagyta a kamatlábakat: az alapkamat nulla, az egynapos hitelkamat 0,25, a betéti kamat pedig mínusz 0,4 százalék maradt.
A közlemény után a német 10 éves államkötvény hozama több mint két bázispontos eséssel 0,44 százalékra süllyedt, az euró pedig 0,7 százalékot gyengült a dollárral szemben. A vezető európai tőzsdeindexek átmenetileg minimálisan estek, de hamar újra emelkedni kezdtek.
Mario Draghi és az EKB alapvetően elégedett az európai gazdasági folyamatokkal. Az elnök kiemelte, hogy csökken a munkanélküliség, élénkülnek a beruházások, az üzleti bizalom rendkívül magas, a lefelé és felfelé mutató kockázatok pedig kiegyensúlyozottak. Hangsúlyozta, hogy a kormányzótanács bízik az infláció erősödésében és abban, hogy az eurózóna maginflációja lassan az EKB 2 százalékos célja közelébe ér. Arra számítanak, hogy az év végén a bázishatás miatt lassulhat az áremelkedés, de a mögöttes folyamatok alapján ismét felgyorsulhat.
Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a döntés teljesen megfelel a várakozásoknak, ezért az azonnali piaci kilengéseken kívül nem lesz számottevő hatása. A szakértő a Világgazdaságnak azt mondta: nem számítanak arra sem, hogy a hirtelen gyengülő euró elhagyná az 1,17-1,18-os sávot a dollár ellenében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a részvénypiacok elégedettek lehetnek, hiszen a likviditás a vártnál kisebb ütemben csökkenhet. A szakértő szerint hiába jelentette ki Mario Draghi, hogy jövő szeptemberig tart a program, tulajdonképpen nyílt végű maradt, mivel bármikor meghosszabbítható és kiterjeszthető. Hosszú távú hatásként arra hivatkozott, hogy Európában növekedhet a centrum- és a perifériás kötvények hozama közti különbség, a 10 éves német hozam 50 bázisponttal, az olasz és spanyol akár 100-zal is emelkedhet jövő év végéig.
Az EKB-döntések után általában erősödik az euró, most gyengült, aminek három oka van – magyarázta Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Egyrészt nyílt végű maradt a program, másrészt az EKB közölte, hogy tartósan alacsony marad az alapkamat, harmadrészt pedig a jegybank a program vége után nem kezdi el leépíteni a mérlegfőösszegét. Az eurónál az 1,17-os keresztárfolyamnál lévő támaszra kell figyelni, ha ezt áttöri a deviza, akkor az 1,14-1,15-os jegyzésig ereszkedhet, különösen, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed decemberben ismét kamatot emel. Ez jó hír lehet – tette hozzá Varga Zoltán –, a gyenge
euró kedvezhet az inflációs folyamatoknak.
A szakértő szerint Mario Draghi optimistán értékelte a közösség gazdasági helyzetét, ami kedvezően hat a részvénypiacokra, a jó hangulat pedig a feltörekvő piacokon, így hazánkban is éreztetheti hatását. Varga emlékeztetett arra a piaci értesülésre, miszerint az EKB úgy döntött: a kötvényvásárlási programnak 2500 milliárd eurós plafont szab meg. A havi 30 milliárd eurós vásárlásokkal ezt a plafont jövő nyárra elérhetik. A szakértő szerint a jegybank hivatalosan nem fogja megerősíteni a plafon létét, és bármikor meg is emelheti. Technikai korlátai – mint mondta – lehetnek a program kiterjesztésének: egyszerűen elfogynak az eszközök, amelyeket az EKB megvásárolhat.
