Minőségi hazai élelmiszerek készülnek

A statisztikák szerint bővül a fogyasztás, miként hat ez az üzletláncra? Vannak területi különbségek?

A minimálbér és a szakmunkás-bérminimum emelése nálunk is forgalombővülést hozott, ez az első fél évben 4-6 százalék körüli volt. Fontos megemlíteni azonban, hogy ez csoportszinten igaz átlagszám. A Coop jelen van hátrányos helyzetű megyékben is, nagyon sok kistelepülési boltunk van. Itt pedig az a jellemző, hogy sok a közmunkás és a nyugdíjas, ezért még a tavalyi szinthez képest is csökkent a forgalom.

A nagyobb településeken jobbak a lehetőségek, de attól is sok függ, hogy milyen a versenyhelyzet.

A kistelepüléseket kivéve, mert ott csak mi „visszük a boltot”.

A magyar fogyasztókról sokszor elmondják, hogy kivételesen árérzékenyek. Önök tapasztalnak-e valamilyen változást a fogyasztói attitűdben? A Coop Rally ezt hogyan befolyásolhatja?

Az érzékelhető, hogy a magyar fogyasztók az ár mellett egyre inkább fontosnak tartják a minőséget és az eredetet, ezek a szempontok gyakorlatilag egymás mellé kerültek. A mi célunk a Coop Rallyval is az, hogy ráirányítsuk a figyelmet a minőségi magyar árukra. Pontosan azért mutatjuk meg a hazai élelmiszergyártókat, hogy a fogyasztók bátran keressék a termékeiket.

Fogyasztói oldalról már említette a béremelést, de a Coopnál mint munkáltatónál ez hogyan hatott?

Az egész Coop-láncra érvényes, hogy mindig jogkövető magatartást tanúsítottunk, így ezeket az emeléseket mi is végrehajtottuk, ami 18-20 százalékos átlagos bruttó bérnövekedést eredményezett. Ez már idén is nehézséget okozott, mert ezt a többletköltséget a kistelepüléseken szinte lehetetlen kigazdálkodni, ráadásul a kötelező béremelések folytatása miatt jövőre még problematikusabb lesz a helyzet. Sokat tanakodunk, mit lehet tenni a kistelepüléseken üzemelő boltjainkkal. Ez nem csak a Coopot érintő probléma. Az ilyen helyeken a boltnak népességmegtartó ereje van, és sokszor az egyetlen munkáltatónak számít, vagyis egy-egy ilyen bolt bezárásának a hatása sokszorosan továbbgyűrűzik. A kétezer főnél kisebb lélekszámú településeken a lakosságmegtartó képesség miatt annak megoldására van szükség, hogy ne kelljen bezárni a boltokat. Van egy szektorsemleges, kizárólag a legális foglalkoztatókat érintő javaslatunk, amely szerint a napi cikkek forgalmazói támogatást kapnának, hogy helyben megmaradjanak ezek az üzletek. Számításaink szerint ez a költségvetésnek éves szinten 3-3,5 milliárd forintos kiadást jelentene. A pozitív hatása viszont ennél jóval több lenne.

A kiskereskedelemben különösen aktuális kérdés a munkaerőhelyzet. Ez hogyan alakult az üzletláncnál? Milyen lépéseket tesznek a munkaerő-utánpótlás érdekében?

Az egész szektorra igaz, hogy kormoly gondok vannak a szakképzésben, kevesen választják a kereskedelmet. Nagy tévedés, hogy ha emeljük a béreket, több munkaerő lesz. Ezzel csak egymástól csábítjuk el az embereket. A Coopnál komoly energiákat fektetünk a szakképzési helyzet javításába, emellett úgy gondoljuk, hogy a dolgozni akaró nyugdíjaskorúak továbbfoglalkoztatása is egy megoldás lehet, ezért Coop-szinten elkezdtük nyugdíjas-szövetkezetek létrehozását. Utóbbi az ott foglalkoztatottak számára garanciát is jelent, hogy járandóságukat maradéktalanul megkapják, és élvezhetik a szövetkezet adta előnyöket.

A Coop üzleteiben milyen arányban találhatók magyar, illetve külföldi áruk? Volt ebben változás az utóbbi években?

A Coop márkatermékek 90 százaléka magyar, de az egyéb termékeknél is 80 százalék fölötti a hazai gyártóktól származó áruk aránya. Amikor a Coop Rally 2006-ban elindult, több mint 20 százalékkal kisebb volt a hazai áruk aránya. Hogy ez a pozitív trend tovább folytatódjon, Magyarországon a gyártóknak arra kell felkészülniük, hogy egész évben folyamatos ellátást tudjanak biztosítani, akkor is, ha egy szezonális exportlehetőség elszívná a magyar terméket.

Jövőre is folytatódik a Coop Rally?

Igen. Az eddigi 12 év tapasztalata alapján nyugodtan mondhatom, jó döntés volt elindítani. Az sem változik, hogy egyik évben az Alföldön, a másikban pedig a Dunántúlon tartjuk a szakmai programot. Nekem személyesen is sokat ad ez a néhány nap, jó leülni, „szakmázni”, megismerni egymás gondolatait. Az így kialakuló emberi kapcsolatok nagyon sokat segítenek a jó döntésekben, beleértve az éves szerződéskötéseket is.

A Coop számokban

A 100 százalékban magyar tulajdonú Coop Csoport 2016-ban 582 milliárd forintos árbevételt ért el. Közel 2000 településen csaknem 2700 franchise-üzlettel van jelen, amelyekben kiemelten hazai gyártású árucikket forgalmaz. Boltjaiban naponta 1,5 millió vásárló fordul meg, 30 ezer foglalkoztatottnak és 700 magyar vállalkozásnak biztosít megélhetést.