Néhány napra is kell utasbiztosítás

Az október 23-i hosszú hét végén sokan kelnek majd útra, s utaznak külföldre rövid városlátogatásra. Bár az elmúlt évekhez képest számottevően többen szerződnek, a kiutazóknak még mindig kevesebb mint fele köt utasbiztosítást. Legtöbben épp az ilyen rövid, pár napos útra feledkeznek meg a védelemről – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Pedig egyre nagyobb arányban utazunk külföldre: a KSH szerint 2017 első hat hónapjában a 2016 első félévinél 8,1 százalékkal több napot töltöttek külföldi utazással a magyarok. A többnapos utazások száma ugyanekkor 14 százalékkal emelkedett meg. A rövid utazások esetén sokan gondolják, hogy őket nem érheti baj, vagy ha mégis, valahogy hazajutnak. Törött lábbal viszont kibírhatatlan szenvedés lehet még egy repülőút is, az akár egész napos kocsiban zötykölődésről nem is szólva. Mások azért érzik fölöslegesnek az utasbiztosítást, mert úgy vélik, baj esetén védi őket az

Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK), és haza tudnak jönni a kezelés megkezdésére. Nem tudják, hogy több EU-tagországban önrészt kell fizetni az orvosi ellátásokért, és a gyógyszerek árát sem fedezi a kártya.

Lényeges különbség az EEK és az utasbiztosítások között, hogy az előbbi csak állami vagy az állammal szerződésben álló egészségügyi intézményben biztosít ingyenes ellátást, az utasbiztosítás a magánegészségügyi szolgáltatásokat is téríti. A kártya a poggyászkárokat sem enyhíti, mint ahogy jogvédelmi segítséget sem tud igénybe venni a külföldön tartózkodó magyar – legyen akár áldozat, akár károkozó.

Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy baleset, betegség vagy a poggyász eltűnése, illetve késése esetén a biztosítók nemcsak hogy fizetik a költségeket a szerződésben rögzített összegig, hanem assistance szolgáltatásuk révén 0–24 órában – magyar nyelven – segítséget is nyújtanak bajba jutott ügyfeleiknek.