Nem mond le martfűi üzeméről a Heineken

Martfűi üzeméről a Heineken Hungária nem folytatott tárgyalásokat a Lixid Projekt Kft.-vel – ahogy a vállalat korábban bejelentette –, martfűi telephelyét továbbra is disztribúciós és logisztikai bázisként kívánja használni a jövő évtől – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a társaság. A Heineken ennél bővebben nem reagált arra, hogy az Igazi Csíki Sört gyártó Lixid Projekt Kft. egy budapesti ügyvédi irodán keresztül hivatalos levélben tudatta a holland anyacéggel, hogy megvásárolná a Heineken közelmúltban bezárt martfűi gyártóegységét és a csíkszeredai gyárat, mindezt pedig Lénárd András, a vállalat tulajdonosa is megerősítette.

A söripari konszern hazai leányvállalata azt is tudatta lapunkkal: a minőségre és az innovációra építő stratégiával, valamint fenntartható működés mellett tovább kívánja erősíteni pozícióját hazánkban. A stratégia részeként 2015-ben 1,8 milliárd forintos fejlesztésbe kezdett Magyarországon, idén pedig soproni üzemében 30 százalékos kapacitásbővítést hajt végre. José Matthijsse, a Heineken Hungária vezérigazgatója megállapította, hogy az idei meleg nyár eleve kedvezett a sörös cégeknek, a piaci trendek pedig elmozdulást mutatnak a prémiumkategóriák irányába, ami előnyös a Heinekennek, hiszen a vállalatnál vannak a magyar piac legerősebb sörmárkái, és közülük a legtöbb az idén két számjegyű növekedést mutat.

Az anyavállalat sem tért ki az Igazi Csíki Sör gyártójával folytatott vitájára a tegnap kiadott harmadik negyedéves gyorsjelentésében, a ritkás régiós adatok közül pedig nem lehet kisilabizálni, hogy az ügy miként érintette a holland óriáscég magyarországi és romániai forgalmát. A cég régiónk fogyasztási adatait együtt kezeli az afrikaival és a közel-keletivel, és csak annyit állapít meg, hogy a szeptember 20-val zárult három hónapban globálisan 2,5 százalékkal nőtt a Heineken termékek iránti kereslet a tavalyihoz képest, s a nálunk (+8,8 százalék), az Amerikában (+2,9) és az Ázsiában (+12,2) mért plusz ellensúlyozni tudta a nyugat-európai fogyasztás gyengülését (–2,8). Különösen a francia és a holland eladásokkal voltak elégedetlenek, ott a hideg téllel magyarázták a gyengébb bizonyítványt. Pozitív példaként Brazíliát, Oroszországot, Dél-Afrikát és Mexikót említik.

Az első kilenc hónapban 161,3 millió hektolitert értékesített a világ második legnagyobb sörgyártója, ez 6,8 százalékkal haladja meg a bázisidőszak eladásait. A harmadik negyedév 60 millió hordós forgalmat hozott. A Heineken adja az eladások 17 százalékát, a csillagos márkából éves szinten 3,4 százalékkal fogyott több. A hollandok a nyereség alakulására sem panaszkodhatnak, az adózott eredmény az év első kilenc hónapjában 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és 1,49 milliárd euróra nőtt. A Heineken közleményben nyugtatta meg befektetőit, hogy az üzleti évet a terv szerinti nyereséggel zárja. Ők azonban, az első fél év sikerét látva, ennél még jobbra számítottak, emiatt 2,7 százalékkal esett a sörrészvény árfolyama Amszterdamban, ám a papír az idén így is 16,5 százalékos pluszban van.