Népszerűek a szövetkezetek
A július 1-jén hatályba lépett törvénymódosítással lehetőség nyílt közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek alapítására. Az új szövetkezeti forma létrehozásának célja, hogy az aktív nyugdíjasokat reintegrálja a munkaerőpiacra, ezzel csillapítva az egyre nagyobb mértékű szakemberhiányt a versenyszférában.
A cégek valószínűleg élnek a lehetőséggel, hogy egyes munkafolyamatokat kiszervezzenek a szövetkezetek tagjainak, mert jóval kisebb közterhet kell befizetniük az államkasszába, mint ha aktív korú munkavállalót alkalmaznának. A működési forma fogadtatása a cégadatok alapján rendkívül kedvező: 2017. szeptember végéig az Opten adatai szerint 36 nyugdíjas-szövetkezetet jegyeztek be, emellett Hantos Zoltán, a céginformációs társaság projektmenedzsere valószínűsíti azt is, hogy jó néhány ilyen eljárás folyik.
A már bejegyzettek közül 19 szövetkezet fő tevékenysége munkaerő-közvetítés, egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás vagy munkaerő-kölcsönzés. Ez az Opten szakembere szerint azt jelzi, hogy ezek a társulások több szakterületre kívánnak nyugdíjas munkaerőt irányítani, illetve közvetíteni. A többi szervezetből három-három csomagolással, összetett adminisztratív szolgáltatással, egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatással, kettő-kettő épülettakarítással és szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglalkozik. Ezek mellett egy-egy szövetkezet fő tevékenysége az építményüzemeltetés, a felsőruházat-gyártás, a fénymásolás és az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás köréből kerül ki.
Földrajzi eloszlás tekintetében a fővárosban alakult a legtöbb közérdekű nyugdíjas-szövetkezet, de például Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyében is többen láttak fantáziát a szövetkezetalapításban.
A hazai gazdaságot sújtó fokozódó munkaerőhiány miatt az ilyen szövetkezetek és az általuk foglalkoztatott nyugdíjasok száma is emelkedni fog a jövőben Hantos Zoltán szerint, amit az esetlegesen számukra megnyíló pályázati források is tovább segíthetnek.
Kedvezmények
A nyugdíjas-szövetkezetek nyugdíjas tagjainak jövedelmét nem terheli
• szociális hozzájárulási adó (22 százalék);
• nyugdíjjárulék (10 százalék);
• egészségbiztosítási járulék (7 százalék);
• munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék);
• szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék).
