Novemberben indul a Budapest–Belgrád- vasút hazai szakaszának a tendere
November 28-án Magyarországra érkezik a kínai miniszterelnök, és a térség országainak 16 vezetőjével tárgyal – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján. Ekkor írják ki a Budapest–Belgrád-vasút magyarországi szakaszának korszerűsítésére (kétvágányúsítására és villamosítására) vonatkozó tendert is. A miniszter szerint ez a vasútvonal nagyon fontos részévé válhat a Pireuszban induló, Magyarországon át Európába vezető tengeri selyemútnak.
Szijjártó Péter elismeréssel idézte a Világbank statisztikáját, amely szerint Magyarország hat év alatt az 52. helyről a 31.-re lépett előre a 160 ország logisztikai képességeit értékelő listán: a vizsgált öt szempont mindegyike alapján jobb helyezést ért el tavaly, mint korábban. Az eredmény háttereként a miniszter rámutatott, hogy a kormány 2010-ben jelentős célt tűzött ki: az országnak a térség meghatározó logisztikai szereplőjévé kell válnia.
„A kormány 2020-ig 1500 milliárd forintot szán a vasút fejlesztésére” – mondta. Ebből többek között 900 kilométernyi pálya korszerűsítésére és 45 ezer férőhelynyi járműkapacitás létrehozására kerül sor. A hazai villamosított vasútvonalak hossza 3300 kilométer lesz. A kormány minden szomszédos ország vezetésével egyeztet a határkeresztező kapacitásokkal kapcsolatos beruházásokról, illetve az országok közötti szállítás fejlesztéséről. Ilyen például a magyarországi szállítások szempontjából fontos koperi kikötő bővítése. Magyarországról – egy beruházás révén – már most is mozdonycsere nélkül jutnak el a szerelvények Koperbe. Terítéken van a román kérésre később Bukarestig bővítendő, és a légi szállításnak kesztyűt dobó, közvetlen Budapest–Kolozsvár-vonalon a személyszállítás beindítása. Csökkent a személyforgalom menetideje Budapest és Ljubljana között. A MÁV és a bosnyák vasúttársaság kész a Budapest–Szarajevó-járat beindítására, de ehhez együttműködőként még meg kell nyerni a horvátországi vasúttársaságot. Folyik a tárgyalás a Budapest és Munkács közötti, normál nyomtávú vasúti összeköttetés megteremtéséről, valamint arról, hogy bővüljön, illetve újrainduljon a meglévő összeköttetéseken a vasúti személyszállítás egyes szlovákiai és magyarországi városok között. Hamarosan leteszik a komáromi közúti híd alapkövét.
n Új trendhez kell igazodni
Összeolvad az ipar és a szolgáltatás – hívta fel a figyelmet az Európai Unió új, szeptember 13-án megjelent iparfejlesztési elképzelése. Erről Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős államtitkára számolt be előadásában. A változáshoz való igazodás érdekében az elképzelés megfogalmazott hét fejlesztési irányt is, amelyekből az államtitkár az intelligens technológiák elterjesztését, a hatékonyság javítását, az automatizálás növelését emelte ki.
Jön az egységes vonatjegy,
a Visegrail
A visegrádi országok vasútvállalatai a térség minden országában egységesen használható vonatjegy bevezetésére készülnek – jelentette be megnyitóbeszédében Dávid Ilona, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöke. A vasúti konferencia után megkezdődik a V4 vasúti kerekasztal előkészítése. Dávid Ilona emlékeztetett, hogy több európai vasúti áruszállítási folyosó is áthalad Magyarországon. A 7. korridor éppen a MÁV kezdeményezésére kezdte meg működését, a társaság a 6. létrehozásában is részt vett. Fontos feladat – mondta az elnök –, hogy felhívjuk a figyelmet az országon keresztüli tranzit vonzerejére, de közben tovább kell korszerűsíteni a vasúti infrastruktúrát és a határok átjárhatóságát. Egyes szegmenseket is fejleszteni kell, például a konténeres szállításét és
a kiegészítő szolgáltatásokét.
