Önmagában egy jó termék már kevés

A magyar cégeknek nagy lehetőségeik vannak Kínában, gondolok itt a magyar gyógyszeriparra, az autógyártásra vagy épp a vízgazdálkodásra; az ilyen vállalkozásokat nagy szeretettel várjuk a kínai piacon – fogalmazott a kínai nagykövetség gazdasági-kereskedelmi osztályának tanácsosa, Csu Hszin-csien a Magyar Export Napja rendezvényének – amelynek díszvendége éppen Kína volt – egyik kerekasztal-beszélgetésén. A kereskedelmi attasé kiemelte, hogy a kínai export-import volumene 3700 milliárd dollárt tett ki tavaly, ami jelzi, hogy mekkora piac is Kína. A távol-keleti ország pedig tovább nyitja kapuit: jövőre importexpót szervez, tehát még több külföldi terméket várnak Kínába.

Nem véletlen tehát, hogy az exporthitelezés piacán Kínába irányul a világ összes középhosszú lejáratú exporthitelének 6-8 százaléka. Dr. Némedi-Varga Szilvia, az EXIM exportfinanszírozás, biztosítás és nemzetközi kapcsolatok üzletágának igazgatóhelyettese elmondta, hogy ez 2016-ban 5 milliárd dollárnyi két éven túli hitelnyújtást jelentett, míg a világon összesen 75–80 milliárd dollár között volt ezen exporthitelek mértéke. Hozzátette, hogy az elmúlt években javult Kína kockázati megítélése, így könnyebb oda finanszírozást is nyújtani.

Amikor a múltban Kína importált egy terméket, az akkoriban prémiumnak számított a belső piacán. De ahogy fejlődött a gazdaság, úgy nőtt fokozatosan a termékminőség is. Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar–kínai tagozatának elnöke arról beszélt, hogy ma már egyáltalán nem könnyű betörni erre a piacra. Ez szerinte már csak olyan termékekkel lehetséges, amelyek világszínvonalat, csúcstechnológiát képviselnek, az ilyen termékeket el lehet adni, de olyat, amelyet ők is gyártanak, már nem. Nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű tőkével és kitartással rendelkezzenek azok a vállalatok, amelyek a kínai piacra készülnek. Azt tanácsolta ezeknek a cégeknek, hogy ismerjék meg a kínai üzleti kultúrát, ami teljesen más, mint a magyar. „Most a csillagok állása olyan, hogy a kínai partnerek mindenben segítenek” – fogalmazott Nádasi Tamás, kiemelve a közép-európai térség és Kína közötti 16 + 1-es kezdeményezést. Ennek lényege, hogy összesen 16 kelet-közép-európai ország közösen próbálja javítani kapcsolatát Kínával – legközelebb november végén tartanak egy ilyen csúcstalálkozót, akkor több mint 300 kínai cég képviselője érkezik majd Magyarországra. Szerinte célszerű egy kínai partnert is találni, tehát nem egyedül nekivágni a Távol-Keletnek.

Osztja a véleményét Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója is, aki szerint drága és hosszadalmas kijutni a kínai piacra. Meg kell nézni, hogy a versenytársak–ár–kapacitás hármasának függvényében egyáltalán van-e értelme, hogy pénzt fektessenek ebbe.

Gyarmati Zoltán, az EPS Global Zrt. cégvezetője azt tanácsolja a vállalkozásoknak, hogy érdemes a terméküket egy szolgáltatásba csomagolniuk. Cégük éppen a Magyar Export Napján kötött megállapodást a ZTE kínai telekommunikációs vállalat közlekedéstechnológiai leányvállalatával 90 ezer „okosparkolóhely” kiépítésére. A távol-keleti projektet az EXIM Exportösztönző Magántőkealap finanszírozza mintegy 1,5 milliárd forint értékben. A rendszer lényege, hogy szenzorok segítségével applikáción keresztül jelzik az üres parkolóhelyeket a városban – azaz nemcsak a mobiltelefonnal történő parkolást adják el, mint rendszert, hanem szolgáltatást is nyújtanak az autósoknak. „Egyedit kell nyújtani, nagyon jó minőségben, a piaci körülményekhez alkalmazkodva, és lehetőleg egy szolgáltatás részeként eladni azt” – tanácsolta a cégvezető.