Öt tétel harmincmillió forint fölött ment el a Kieselbach Galéria árverésén

Kontuly Béla római csendélete 60 millió forintos leütési ára körülbelül a becsértékes sáv közepén helyezkedik el, jutalékokkal együtt pedig meghaladja az előzetesen becsült ár felső határát. Megérdemelten, hiszen a Csendélet kaktusszal és narancsokkal című kép a modern magyar festészet egyik legszebb csendélete. Tökéletes példája annak a letisztult, hűvösségig elegáns stílusnak, amely az 1920-as évek második felétől egész Európát meghódította. Nem csupán a korabeli olasz realizmus legnagyobbjaival állítható párhuzamba, de állja a versenyt a német Neue Sachlichkeit (új tárgyiasság) és a francia art deco műveivel is.

A francia Fauve után magyarul Vadak névvel ellátott, 20. század elején született modern festészeti irányzat az elmúlt években jelentősen felértékelődött, köszönhetően a kutatásoknak és az átfogó múzeumi tárlatoknak. Ebből az irányzatból most két jelentős alkotást is árvereztek 30 millió felett. Czigány Dezső Kalapos nő virágos kertben című, 1909-es alkotása egy vidéki gyűjteményből bukkant elő, a fővárosban eddig egyszer, a Nyolcak 2011-es kiállításán, a Szépművészeti Múzeumban került közönség elé. Most 38 millió forint lett a leütési ára. Pólya Tibor 1910-ben Párizsban festett, Fésülködő akt műteremben című képe a mai napig a meglepetés erejével hat. A korábban csak tréfás karikatúráiról és anekdotikus szolnoki életképeiről ismert festő kitűnő kvalitású, mellbevágóan látványos és meglepően modern alkotása már a 2006-os Magyar Vadak kiállításon szenzációt keltett. Az árverésen 30 millió forintig ment érte a licit.

Czóbel Béla Amerikából hazatért párizsi utcaképe igazi ritkaság, a különleges kép ára 36 millió forint lett. Schadl János, a korai magyar avantgárd művésze Kassák folyóirata, a Ma körül sertepertélt, de nem került be még a köztudatba, így meglepetés Vihar című képének 32 millió forintos ára. Kmetty János Városligetet ábrázoló alkotása szintén a modernizmus, a klasszikus avantgárd terméke, 26 millió forinton ütötték le. Perlrott Csaba Vilmos különleges zsidó tematikájú képe, az Imádkozók 22 millió forintért kelt el.

A nagy értékű tételek többségének leütési ára a becsértékes sávon belül mozgott, igaz, e sávok az esetek többségében túlzottan szélesek. De a teljes anyagra inkább az a jellemző, hogy a leütési árak nem érik el a becsérték alját sem, még mindig felül vannak árazva a tételek. Ezúttal a szokásosnál több, a műtárgypiacon ismeretlennek számító művész szerepelt a katalógusban, esetükben még inkább túlzónak ható becsértékekkel. A „felfedezésre váró művészek” kategóriában akadtak, akik elkeltek a szóban forgó árakon, például Pintér Éva textilművész gobelinje 3 millió forintért, vagy az említett Schadl János 32 millióért, de kérdés, mennyire tudnak majd stabilizálódni az áraik.

Mednyánszky László festményei még mindig jól mennek, szélesebb közönségből kerülnek ki a licitálók, hisz a szlovákok is saját festőjüknek tartják. Meditatív, lélekre ható tájképeinek spirituális kisugárzása is van, modern és klasszikus környezetben is jól mutatnak, és nagyon stabil az áruk. Rögtön az árverés elején az első Mednyánszky-kép, egy téli folyópart a becsértékének dupláján, 7 és fél millió forintért kelt el, de a festő összes eladásra kínált alkotása gazdára talált, 2 és 11 millió forint közötti árakon.

Balázs János műveinek felértékelődése tovább folytatódik: sose látott mennyiségben kínáltak ezen az árverésen képeket a Salgótarján melletti pécskői dombon élő autodidakta roma festőhírességtől. Mindegyik képe nagy licitharcok után jelentős áremelkedéssel kelt el. A Kezdet című, 1975-ös kép 2,6 millió forintért, az Együtt című, 1974-es kis méretű festmény ára pedig 380 ezerről emelkedett 3 millióig; e tétel mutatja leginkább a Balázs iránti érdeklődés nagyságát.

Keresett művek

Mednyánszky festményei még mindig jól mennek, szélesebb közönségből kerülnek ki a licitálók, hisz a szlovákok is saját festőjüknek tartják.