A spanyol belviszály a gazdasági kilátásokra is rányomta a bélyegét

A spanyol kormány 2,6 százalékról 2,3 százalékra rontotta a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését a katalán feszültség miatt. Döntésüket azzal indokolták, hogy a bizonytalan belpolitikai helyzetben csökkent a lakossági fogyasztás. Ha a katalán kormány nem adja fel függetlenségi törekvéseit, Spanyolország ismét olyan válsággal nézhet szembe, mint amilyennel 2011 végén – idézi Cristóbal Montoro spanyol pénzügyminisztert a Bloomberg.

A spanyol El Mundo információi szerint az október elsejei függetlenségi népszavazás óta 15 százalékkal zuhant Katalónia idegenforgalma. A feszültségnek már korábban is volt gazdasági hatása: a Sabadell és a CaixaBank elköltözött Katalóniából, s több vállalat is jelezte, hogy követik a két bank példáját. Számos ügyvéd, bankár és tanácsadó nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy a cégek addig halogatják a befektetési döntések meghozatalát, amíg nem látnak tisztán Katalónia jövőjével kapcsolatban.

A katalán–spanyol viszály egyre mérgesedik azóta, hogy a katalán parlament szeptemberben megszavazta a függetlenségről szóló referendum kiírását. Hétfőn a spanyol hatóságok őrizetbe vették a függetlenségi kampány két vezetőjét, Jordi Sánchezt, a Katalán Nemzetgyűlés elnökét, illetve az Ómnium Cultural nevű civil politikai szervezet élén álló Jordi Cuixart. (Josep Lluís Trapero Álvarez katalán rendőrfőnök szabadlábon védekezhet.) Katalóniában napok óta több ezren követelik az utcákon a letartóztatottak szabadon bocsátását. Madrid csütörtök délelőttig adott időt Carles Puigdemont katalán elnöknek arra, hogy kijelentse: Katalónia eláll elszakadási szándékától. Ha ez nem történik meg, a spanyol kormány átveszi a közvetlen irányítást Katalónia felett – jelentette ki Soraya Saenz de Santamaria spanyol miniszterelnök-helyettes. Kedden a katalán kormány még lapzártánk idején is ülésezett Barcelonában, hogy számba vegye és mérlegelje a lehetőségeiket.