Tovább gyorsulhatott az eurózóna növekedése
Gyorsabban nő az eurózóna gazdasága, mint korábban, a legtöbb mutató javul. Amerikában a soron következő ülésén várhatóan nem nyúl a kamathoz a Fed.
A z eurózónában a nyári adatok megerősítették a robusztus konjunktúra képét, szélesedik a növekedés bázisa, a GDP éves dinamikája a harmadik negyedévben 2,4 százalék lehetett, és várhatóan 2 százalék felett maradhat 2017–2019-ben. Az üzleti és a lakossági bizalmi indexek évtizedes történelmi csúcson állnak, a politikai kockázatok a decemberi olasz, majd az osztrák, holland és francia választás eredményével jelentősen csökkentek – mondja Dunai Gábor, az OTP makrogazdasági elemzője.
A hosszabb távú bizalmat tükröző mutatók, például a hitelfelvétel, építési engedélyek is emelkednek, már érettnek tűnik a kilábalás. Új, mindenkori csúcsra emelkedett a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta pedig közelít a korábbi ciklikus átlaghoz. Ezzel együtt az infláció a cél alatt maradt, és bár emelkedő infláció várható, egyelőre nem látszik az EKB 2 százalékos célja fölé erősödő árnyomás. A fiskális kiigazítás mindenhol véget ért, az adósságállomány szintje azonban továbbra is jelentős fenyegetés az olasz, a portugál és főképp a görög gazdaságban.
Az EKB a mennyiségi lazítási programot további kilenc hónappal, 2018 szeptemberéig meghosszabbította, a havi keretösszeget 60 milliárd euróról 30 milliárd euróra csökkentették. A program továbbra is nyílt végű, és a havi összegen is bármikor változtathat a jegybank. A nagyon laza monetáris környezet a következő években is támogatja majd a gazdasági növekedést – mondja Dunai Gábor.
A várakozások szerint a Fed jövő heti kamatdöntő ülésén nem születik érdemi döntés, ugyanakkor a jegybank fontos információkkal szolgálhat a decemberi kamatdöntő üléssel kapcsolatban. Jelenleg a piac szinte biztosra veszi, hogy lesz decemberben kamatemelés, ugyanakkor a Fed döntéshozói, köztük a jegybank elnöke is arról beszélt az elmúlt hetekben, hogy a Fed az elmúlt években jellemzően túlbecsülte az inflációt, és előretekintve is elképzelhető a vártnál alacsonyabb infláció. Ez pedig a kamatemelés ellen hat. Ugyanakkor a várhatóan jövő év elején induló fiskális lazítás (adócsökkentések) olyan környezetben történik, amikor nagyon alacsonyak a munkaerő-tartalékok, így emiatt a felfelé mutató inflációs kockázatok emelkedhetnek. A mostani kamatdöntő üléssel kapcsolatban fontos továbbá, hogy jövő hét elején nevezi meg Trump elnök a következő jegybankelnököt. A befutók között van a mostani elnök Janet Yellen, az FOMC-tag Jerome Powell, illetve John Taylor is. Emiatt a kamatdöntő ülésen kívül ennek a bejelentésnek is piacmozgató hatása lehet.
A fentieken túl pénteken amerikai munkaerőpiaci adatok érkeznek. Az előző havi foglalkoztatottsági adatokat erősen torzították lefelé a hurrikánok utóhatásai, míg a mostani adatok ellenkező irányba lesznek torzítottak, így 300 ezer körüli nem mezőgazdasági álláshelybővülés sem elképzelhetetlen. Emiatt a piac figyelme inkább a béradatokra fog terelődni. A várakozások szerint az előző havi 0,5 százalékos emelkedés után 0,3 százalékra lassulhat a hó/hó dinamika. Összességében, ha a béremelkedés magasabb lesz a vártnál, a dollár erősödhet az euróval szemben – mondja Módos Dániel, az OTP elemzője.
