Túljegyezték a dollárkötvényeket
Hatalmas a kereslet a dollárban denominált kínai kötvényekre, amelyekből öt- és tízéves lejáraton 1-1 milliárd dollár értékben dobott a piacra az ázsiai ország. A Reuters banki forrásokból úgy értesült, hogy a papírokra összesen 20 milliárd dollár értékű ajánlat érkezett. Kína 2004 óta először lépett ki a nemzetközi kötvénypiacra.
A kínai pénzügyminisztérium az ötéves papírokat eredetileg 30-40, a tízéveseket 40-50 bázisponttal magasabb hozammal kínálta eladásra, az amerikai papírok fölött, a Bloomberg információja szerint később a hozamkülönbséget 15, illetve 25 bázispontra csökkentette.
Kína – szakítva a régiós hagyományokkal – nem társított adósosztályzati minősítést a kötvények mellé, ám a kötvény megítélése iránymutatást jelent majd a nagy kötvénykibocsátó, elsősorban állami vállalatoknak az árazásban, és átrajzolja majd a piacon lévő papírok hozamgörbéjét is. Idén a kínai vállalatok rekordösszegben, 144 milliárd értékben bocsátottak ki dollárkötvényeket.
A kötvénykibocsátást két nappal a Kínai Kommunista Párt kongresszusa utánra időzítették. Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök, aki gyakorlatilag teljhatalmat kapott a kongresszuson, a reformok folytatását ígérte. Politikájának része a túlzott hitelezés visszaszorítása is, ami elemzők szerint valószínűleg 4 százalékra vagy a fölé röpíti majd a tízéves kötvények hozamát, amely csütörtökön öt hónapos csúcsra, 3,81 százalékra emelkedett. „A piac nagyon érzékeny, emiatt könnyebben mozgatják a negatív hírek. Ha a tízéves kötvények hozama áttöri a 3,6 százalékos határt, akkor meg sem áll 4,1 százalékig” – idézte a Bloomberg Hszu Han-fejt, a China Merchants Securities vezető elemzőjét.
A hozamok jövőre még tovább emelkedhetnek, ha az amerikai Fed a várakozásoknak megfelelően kamatot emel az év végén, és tovább gyorsul Kínában az infláció. A maginfláció 2,3 százalékkal hatéves csúcson van, és bár a fogyasztói árak emelkedése csak 1,6 százalékos, ez felgyorsulhat a gazdasági növekedéssel.
A Standard & Poor’s – a másik két nagy hitelminősítő, a Moody’s és a Fitch példáját követve – a múlt hónapban rontott Kína adósbesorolásán, a hatalmas adóssággal, valamint a növekvő gazdasági és pénzügyi kockázatokkal indokolva döntését.
