Utcára vonult a francia közszféra

Több millió francia közalkalmazott szüntette be a munkát kedden Franciaországban, tiltakozásképp a kormány tervei ellen, amelyek szerint a következő öt év során 120 ezer állást megszüntetnének a közszférában, befagyasztanák a fizetéseket, és bevezetnék a teljesítményalapú díjazást. A francia Le Figaro információi szerint a tanárok 17,47 százaléka sztrájkolt, a hivatalok többsége a kötelező minimális szolgáltatást nyújtotta.

A közlekedésben is számos fennakadást okoztak az 5,4 millió közalkalmazottat képviselő kilenc szakszervezet akciói, leginkább a repülőtereken lehetett érezni a sztrájk hatását: a járatok 30 százalékát törölték, ami körülbelül 100 ezer utast érintett. A munkabeszüntetés mellett a szakszervezetek 130 nagyobb városban szerveztek utcai tiltakozó akciókat. Az elmúlt tíz évben nem volt példa a francia közszolgálati szakszervezetek ilyen egységes fellépésére. Emmanuel Macron munkaügyi reformtervei már korábban is felháborodást keltettek a munkavállalók körében. A francia elnök elsődleges célja, hogy a merev és bonyolult munkajog módosításával vonzóbbá tegye a francia piacot a külföldi befektetők számára.

A Harris Interactive közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett felmérése szerint a franciák 57 százaléka támogatja a munkajogi reform már kihirdetett rendeletei miatti sztrájkokat és a megmozdulásokat, az eddigi tiltakozások azonban a francia elemzők szerint nem tekinthetők sikeresnek a kormánypolitikával szemben.

Hétfő este valamennyi szakszervezet tárgyalóasztalhoz ült Párizsban, hogy megfelelő eszközt találjon a nyomásgyakorlásra, de a nézeteltérések olyannyira jelenetősnek bizonyultak, hogy csak abban tudtak megállapodni, hogy október 24-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a felek.