Zárszámadás: stabil a gazdaság

Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyűlésnek a 2016-os költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot (zárszámadási javaslatot), a KSH pedig elküldte az unió statisztikai szervezetének (Eurostat) a tavalyi év hiány- és államadósság-adatait. Közzétették a növekedési számokat is. „Kedvező kép rajzolódik ki a dokumentumokból. Az uniós támogatási programok ciklusváltása ellenére a gazdaság az EU átlagos szintje felett, 2,2 százalékkal bővült, míg az államháztartás hiánya az eredeti tervnél kedvezőbben, 1,9 százalékos szinten teljesült” – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott: az államadósság GDP-arányos szintje a korábban feltételezettnél is alacsonyabbra, 73,9 százalékra mérséklődött.

Banai Péter Benő ezek kapcsán három dolgot emelt ki: a munkanélküliségi ráta a múlt év végére 4,4 százalékra esett, a foglalkoztatottak száma érdemben bővült, és már több mint 700 ezerrel többen dolgoznak, mint hét éve. A családok jövedelme messze a gazdasági növekedés felett bővült. A nettó átlagkeresetek 7,8 százalékkal nőttek, ami az igen alacsony inflációnak köszönhetően 7,4 százalékos nettó reálbér-emelkedést hozott. Szerinte ez a tendencia az idén is folytatódik. Még a mindennapokban érezhető változások, így az állami bérkiadások tavalyi növekedése, a nyugdíjasok év végi Erzsébet-utalvány-juttatása vagy az áfacsökkentések mellett is stabil maradt az államháztartás a gazdaság bővülésének köszönhetően.

Mint az államtitkár kiemelte, a tavalyi növekedési adat megcáfolta azon véleményeket, hogy a gazdaság teljesítménye csak az uniós forrásoktól függ. Ekkor ugyanis a magyar gazdaságnak zsugorodnia kellett volna, hiszen a 2015-ös „csúcsév”, a 2007–2013-as uniós ciklus forrásfelhasználásának záróéve után 2016-ban döntően előlegkifizetések teljesültek. Vagyis míg 2015-ben számos fejlesztés valósult meg, addig tavaly a támogatáshoz jutó vállalkozások, önkormányzatok főleg projekt-előkészítési, tervezési fázisban voltak. Így a kifizetett támogatások reálgazdasági hatásukat jellemzően még nem fejtették ki.

Banai Péter rámutatott: a 2007–2013-as programok Európai Bizottság általi zárása még tart, de ismeretei szerint Magyarország az összes, rendelkezésére álló fejlesztési forrást felhasználta. Így több jelentős előkészítést igénylő beruházás valósult meg 2015-ben, például az oktatásban és az egészségügyben. Ehhez a magas 2015-ös, uniós forrású beruházási szinthez képest néhány terület uniós fejlesztési kiadása értelemszerűen csökkent tavaly. A jó hír, hogy az oktatásra és az egészségügyre rendelkezésre álló uniós forrásokat is fel tudta használni az ország, a két terület működési jellegű kiadásai 2015-höz képest tavaly nőttek. Sőt, a kiadások nemcsak 2015-höz, hanem a polgári kormányzás előtti utolsó évhez, 2009-hez képest reálértéken is bővültek – húzta alá.

Az egyenleg

Az Országgyűlés zárszámadási törvényjavaslata szerint a kormány indítványozza, hogy Magyarország 2016-os központi költségvetésének végrehajtását az államháztartás központi alrendszere tekintetében 18 229 milliárd 923,4 millió forint bevétellel, 19 054 milliárd 915,3 millió forint kiadással és 824 milliárd 991,9 millió forint hiánnyal fogadja el

a parlament. | MTI