Felülárazottak a fővárosi ingatlanok
A dinamikus árnövekedés ellenére még a fundamentumok által indokolt szint alatt vannak a lakásárak – olvasható a novemberi Pénzügyi stabilitási jelentésben (PST). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint országosan 14 százalékkal alacsonyabbak az árak, mint azt a makrogazdaság helyzete indokolná, így egyrészt nem beszélhetünk túlfűtött lakáspiacról, másrészt van tere az áremelkedésnek. Más a helyzet, ha csak a fővárost vizsgáljuk. Az MNB erre készített külön mutatója szerint itt 2 százalékkal magasabbak az indokoltnál az árak. Ez azonban a jegybank szerint nem számít olyan jelentősnek, hogy lakáspiaci buborékot fújjon.
A PST adatai szerint ma Magyarországon 8 évnyi bruttó jövedelemből vásárolhatunk meg egy 70 négyzetméteres, tipikus új építésű lakást. Bár az eltérő adórendszerek megnehezítik az összehasonlítást, ám Lengyelországban és Szlovéniában szintén 8 év jövedelméből lehet megvenni egy tipikus új lakást, míg Csehországban ehhez 11 év kell. Az MNB szerint a béremelések kompenzálni tudták a magasba szökő lakásárakat is.
A jelentés öt fő üzenetet tartalmaz – mondta Oláh Zsolt, az MNB főosztályvezetője. Az első pont szerint enyhültek a külső kockázatok, és erős maradt a hazai bankrendszer ellenálló képessége a külső sokkok ellen.
A második megállapítás a már említett ingatlanpiaci túlfűtöttségről szól. A főosztályvezető szerint nő a kockázatvállalás, s a kkv-hitelezés is felfutást mutat idén.
Harmadik pontként a háztartások sérülékenységét hangsúlyozta Oláh Zsolt. A fix kamatozású lakáshitelek lényegesen költségesebbek a változó kamatozású kölcsönöknél, ez pedig többek között a magasabb kamatfelár számlájára írható. A változó kamatozású hitel törlesztőrészletének extrém mértékű változása (5 százalékos kamatemelés) esetén még a fix kamatozáshoz képest is 50 százalékkal magasabb törlesztőrészlettel kell számolni. Minél hosszabb a futamidő, annál inkább elveszti a változó kamatozású hitel az előnyeit – tette hozzá.
Negyedikként a bankok növekvő jövedelmezőségét emeljük ki, amely kielégítőnek mondható – mondta az MNB tisztségviselője. A válság után csökkent a kamatjövedelem, amit a működési költségek lefaragásával ellensúlyoztak a hitelintézetek. Csökkent ugyan a bankok mérlege, azonban eszközarányosan enyhén nőttek az eredmények. A jövőbeni növekedés záloga a nettó kamatbevétel növekedése, a szolgáltatási spektrum bővítése és a digitalizáció, automatizáció által elért költségcsökkentés lehet.
Ötödik pontként a banki mérlegek megtisztítását húzták alá: a nem teljesítő hitelek aránya folyamatosan csökkent az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan javult a bankok tőkemegfelelési mutatója, a portfólió tisztítása pedig növeli a hitelezési potenciált. A bankoktól
a követeléskezelő cégekhez került a nem teljesítő hitelek nagy része, illetve a Nemzeti Eszközkezelő is tízezer szerződéssel bővült. Összesen nyolcezer problémás jelzáloghitelt zártak le 2015 végéhez képest.
