Koncentrációhoz vezet a túlszabályozás

Tizenöt évvel ezelőtt a kgfb-piac találkozott először a digitalizációval, az internettel, ennek eredménye az üzleti modell alapvető átalakulása – hangsúlyozta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a szervezet konferenciáján. Emlékeztetett: a biztosítókkal nem napi rendszerességgel lépnek kapcsolatba az ügyfelek, de például a kárbejelentések és a kárszemle területén ma már általános az elektronikus ügyintézés.

Maga a biztosítási piac az elmúlt években 4-5 százalékos növekedésre volt képes, idén a bővülés valószínűleg eléri a 6 százalékot, s a szektor díjbevétele meghaladja az 1000 milliárd forintot. A kedvező díjbevételi számok ellenére a GDP-arányos díjbevétel történelmi mélyponton van, talán csak az idei év ad valamilyen reményt arra, hogy a bővülése meghaladja a nominális GDP-bővülés szintjét – mondta Windisch László. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint fontos, hogy ne pusztán a díjbevétel-bővüléssel (a biztosítások drágulásával), hanem a lefedettség növelésével érje el a szektor a penetráció növekedését.

Az elmúlt évek koncentrációcsökkenése megtorpanni látszik, amivel az MNB nem igazán elégedett. Azt azonban Windisch László is elismerte, hogy a szabályozói elvárások növekedése a koncentráció felé hajtja a biztosítókat, ám szerinte 2015 óta az élet- és a nem életbiztosítási üzletágban egységesen nyereséges működés – 13 százalékos volt az átlagos ROE, azaz sajáttőke-arányos nyereség – és a kedvező makrogazdasági helyzet ellensúlyozhatja a mérethatékonyság követelte konszolidációt. Az MNB szerint az egészséges működéshez az kellene, hogy a top 5 biztosító részaránya 60-65 százalék legyen, ám a koncentráció a nem életágban, ezen belül a lakásbiztosításban jóval nagyobb – ott a top 5 biztosító részaránya 87 százalék. Ez Windisch szerint gyenge versenyre utal.

Pandurics Anett úgy véli, a szabályozói elvárások növekedése folyamatos, Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója szerint fontos lenne, hogy az új szabályzók mellett a fölöslegessé váló szabályok deregulációja is megtörténjen.

Kiterjesztik a digitális jólétet

A kormányzat döntött a Digitális jólét program (DJP) kiterjesztéséről, a DJP2-ről, amely Deutsch Tamás kormánybiztos szerint elsősorban a vállalati fejlesztéseket segítené azért, hogy újabb lökést kapjon a hazai gazdaságfejlesztésben egyre hangsúlyosabb szerepet játszó iparág. Ennek kapcsán emlékeztetett: eddig az adatainkhoz, az adatkezeléshez való jogot egyfajta szabadságjogként kezeltük, noha ma már látható, hogy az adatvagyonnal való gazdálkodás, a közadat-hasznosítás rendkívüli lehetőségeket rejt. | VG