Szerbiának sincs szüksége a pénzre

Szerbia IMF-fel kötött 1,2 milliárd eurós készenlétihitel-megállapodása 2018 februárjában lejár. Mivel azonban az ország csak elővigyázatossági okokból kötötte meg a szerződést, és nem szándékozik az eszközöket felhasználni, a valutaalap küldöttsége megkezdte a sorrendben nyolcadik, egyben utolsó felülvizsgálatát. Az állami pénzügyekről, a jövő évi költségvetés tervezetéről, a közvállalatok és az állami adminisztráció reformjáról tárgyal a James Roaf vezette IMF-delegáció a szerb jegybank és a kormány képviselőivel. Az államvasutak átszervezése kiemelt témakörként szerepel a tárgyalások során. Ennek fókuszában pedig a Budapest–Belgrád, illetve a Nis–Dimitrovgrad vasútvonalak modernizációja szerepel.

A pénzügyminiszter szerint egy újabb megállapodásról is egyeztetnek, de az nem egy kölcsönről szólna, mert az országnak nincs rá szüksége. Dusan Vujovic szerint mindenképpen folytatni szeretnék az együttműködést, a valutaalap szakmai segítségére számítanak. Goran Knezevic gazdasági miniszter szerint is kell egy új megállapodást kötni, mert szükség van az IMF szakmai felügyeletére. A szerbiai közgazdászok viszont szinte kivétel nélkül azon a véleményen vannak, hogy nincs szükség az IMF közreműködésére a továbbiakban. Az IMF jelenléte ugyan egyfajta garancia szokott lenni a külföldi befektetők számára, ugyanakkor még inkább bizalomkeltő lehet, ha egy ország képes megállni a saját lábán.

A makromutatók alapján az országnak erre van esélye, a gazdaság növekvő pályára állt, bár a szerkezetén van még javítanivaló. A legfrissebb adatok szerint a szerb külkereskedelmi forgalom 13,3 százalékkal nőtt 2017 első kilenc hónapjában, 25,4 milliárd euróra. A deficit azonban tovább emelkedett, és szeptember végén elérte a 2,89 milliárd eurót, ami 11,8 százalékos növekedés éves alapon, miután az export 11,25 milliárd, az import pedig 14,15 milliárd eurót tett ki.

A külkereskedelmi forgalom 64,3 százalékát a nyugat-balkáni ország az Európai Unió tagországaival bonyolította le. Export szempontjából Szerbia legjelentősebb külkereskedelmi partnere Olaszország, Németország, Bosznia-Hercegovina, Oroszország és Románia, import szempontjából pedig Németország, Olaszország, Kína, Oroszország és Magyarország.

Szerbia ipari termelése éves szinten 7,3 százalékkal növekedett szeptemberben, az év első kilenc hónapjában pedig 3,5 százalékos volt az éves növekedés. A szerbiai statisztikai hivatal becslése szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2017 harmadik negyedévében 2,1 százalékkal növekedett az előző év ugyanezen időszakához képest. Szeptember végén Szerbia GDP-arányos államadóssága 65,4 százalékos volt, Ana Brnabic szerb miniszterelnök szerint ez az arány az év végéig 62-63 százalékra csökken.