A szigorítás útjára léptek a britek
Megingott a font árfolyama, és a kötvénypiacon is nagy volt a mozgolódás, miután a brit jegybank tíz év után először a szigorítás útjára lépett. Az alaprátát a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 0,5 százalékra emelte a monetáris tanács, visszafordítva a még 2016 júliusában, a Brexit szavazás váratlan eredménye után tett kétségbeesett kamatvágást.
A jelenleg 435 milliárd font (150 ezermilliárd forint) keretösszegű állampapírok és 10 milliárd fontnyi vállalati kötvények vásárlását célzó mennyiségi programján nem változtatott a jegybank. A pénzpiacon ugyanakkor úrrá lett a pesszimizmus, a font több mint 1 százalékkal esett a dollárral és az euróval szemben, miközben a giltek hozama 5 bázisponttal esett. A jegybank igen óvatosan fogalmazott a folytatásról: az alapkamat kisebb ütemekben és fokozatosan emelkedhet a következő időszakban. Az is aggasztja a piacokat, hogy nem volt konszenzus a monetáris tanács tagjai között, hiszen heten kamatemelésre, ketten pedig tartásra szavaztak. A monetáris politika folytatásával kapcsolatban nagy a bizonytalanság a szakértők között is, a Brexit árnyékában a brit gazdaság szenved, miközben a bérnövekedési dinamika egyelőre igen lassú, a font azonban tovább veszíthet értékéből a bonyolult és kusza kilépési folyamat során.
Mark Carney jegybankelnök ugyanakkor azzal érvelt, hogy elkerülhetetlen az óvatos szigorítás annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a jegybank célszintjének közelébe. Carney szerint a következő három évben az inflációs mutató tartósan 2 százalék fölött marad, a jelenlegi piaci hozamok alapján ebben az időszakban további két, egyenként 25 bázispontos kamatemelésre nyílik lehetőség. A jegybanki kommunikáció megosztotta a szakértőket, egyesek szerint belátható időn belül nem lesz újabb kamatemelés, mások szerint viszont nem érdemes komolyan venni a galambhangvételű közleményt. Craig Erlam, az Oanda befektetési szolgáltató elemzője a Reutersnek azt mondta, hogy a közlemény alapján a következő 12 hónapban nem érdemes újabb kamatemelésre számítani, George Buckley, a Nomura közgazdásza azonban a vártnál meredekebb kamatpályára számít, éppen a magas infláció miatt.
Hazárdjátéknak nevezte a jegybank lépését Dean Turner, a UBS közgazdásza, aki szerint kockázatos a jelenlegi gazdasági teljesítmény mellett szigorítani, miközben előre láthatatlan, hogy a Brexit-tárgyalásoknak mi lesz a kimenetelük.
Hiba volt kamatot emelni – mondta a Reutersnek Nicholas Brooks, az Intermediate Capital vezető elemzője, azzal érvelve, hogy az infláció hamarosan visszatér a normális kerékvágásba, ahogy a font hirtelen értékvesztése okozta bázishatás kiárazódik, az importárak pedig nem nőnek majd tovább.
A fogyasztói árindex szeptemberben ötéves csúcsra, 3 százalékra emelkedett, elsősorban a font értékvesztése miatt. A Bank of England (BoE) úgy számol, hogy októberben a mutató elérhette a 3,2 százalékos szintet. Az 1970-es évek óta nem látott alacsony munkanélküliség és a lassan javuló termelésnövekedés arra utal, hogy a bérek is emelkedni kezdenek, noha a vállalatok jelenleg az infláció ütemétől elmaradó mértékben növelik a fizetéseket. A BoE ütemtervét figyelembe véve az alapkamat 2020-ra éri el az 1 százalékot. A jegybank arra számít, hogy a brit gazdaság 1,6 százalékkal bővül jövőre, a dinamika 2019-ben 1,7 százalékra gyorsul.
