Évről évre kevesebb a gyűjtő
Egyre keresettebbek Magyarországon a gyógy-, fűszer-, aroma- és ipari növények, gyűjtésük és termelésük éves szinten mintegy 8-10 milliárd forintot tesz ki – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az ágazat 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja, egyben az idegenforgalom számára is kiemelkedő lehetőségeket nyújt. A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző üzemekben körülbelül kétezer ember dolgozik. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény-alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők vagy fitokozmetikumok összforgalma éves szinten 40-50 milliárd forint körül mozog. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán 50–100 vállalkozás működik.
Az ágazat nemzetgazdasági beágyazottsága e számokból jól látszik, ennek ellenére a begyűjtött vadon termő gyógynövény mennyisége folyamatosan csökken. Ennek egyik oka, hogy visszaesett a gyógynövénygyűjtők száma: míg korábban szezonálisan akár százezer ember is részt vett a gyűjtésben, ez mára pár tízezer főre redukálódott. Hiába változott meg a gyűjtés adminisztrációs és adópolitikai helyzete a vételi jegy bevezetésével, nem lett több gyűjtő a terepen. A legjobban az aktuális felvásárlási árak befolyásolják a gyűjtési kedvet, ám ezek az árak nem rugaszkodhatnak el a mindenkori világpiaci áraktól, márpedig a piac érzékeny, gyakran ciklikus és kiszámíthatatlan. Másrészt folyamatosan zsugorodik a gyűjtési céllal szabadon bejárható területek nagysága is.
Gyógy-, fűszer- és aromanövényeink termesztőterülete 2017-ben nagyjából 27 ezer hektárt ért el, ami csökkenő tendenciát mutat, köszönhetően a mák- és az olajtök-termőterületek visszaesésének. Emellett a kézimunkaerő-igényes ágazatban a munkaerő hiánya már a termesztésben is komoly gondokat okoz. A NAK szerint a gyűjtés és a termesztés terén is paradigmaváltásra van szükség: a megfelelő biológiai potenciálú vadon termő fajták termesztésbe vonása elengedhetetlen.
