Minden ötödik magyar diplomás
Több mint kétmillió 15 éves és annál idősebb magyar rendelkezik legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, emellett folyamatosan nő a diplomások száma.
A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben nőtt, ennek ellenére az alacsony iskolázottságúak körében továbbra is ők vannak többségben. Míg az 1960-as években a diplomások 80-90 százaléka férfi volt, addig 2001-re az arány kiegyenlítődött, sőt a diplomások több mint fele nő volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mikrocenzusa szerint a rendszerváltozás utáni időszak hozta az iskolázottságban a legnagyobb változást, az oktatás kiterjedését közép- és felsőfokú szinten egyaránt. A szakmunkás-, szakiskolai oklevéllel rendelkezők aránya megnégyszereződött, az érettségizetteké megháromszorozódott, a diplomásoké pedig majdnem hatszorosára nőtt az elmúlt negyedszázadban.
A diplomások számát tekintve nagy változások történtek: a húszéves és annál idősebb népességben a diplomások aránya az 1970-ben mért 4,1 százalékhoz képest 21,8 százalékra ugrott, és a 2011-es népszámláláshoz képest is 4 százalékponttal emelkedett. A mikrocenzus szerint már minden ötödik ember diplomás, és 2 millió 700 ezer fő legmagasabb végzettsége általános vagy szakmai érettségi volt.
A felsőfokú végzettségűek között az oktatási területen diplomával rendelkezők aránya 2001 óta csökken, a társadalomtudományok, a gazdaság és a jog területén végzetteké viszont 1990 óta 2016-ra közel a kétszeresére nőtt, így a tanulmányi területek között a legnagyobb a súlyuk. A műszaki diplomások aránya 1990 óta szintén csökkent, majd 2011-ben némileg emelkedett, 2016-ban 19 százalék volt.
A mikrocenzus szerint a fővárosban kiugróan sok a felsőfokú végzettségű, közel kétszerese az országos átlagnak. A megyeszékhelyeken 28, a többi városban 18, a községekben 11 százalék a diplomás. A megyék közül Pest megyében átlag feletti, 23, miközben Nógrád megyében csupán 12 százalék az arányuk.
Az érettségizettek aránya a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a többi megyei jogú városban volt a legnagyobb, míg a községekben jóval az átlag alatt maradt. A szakmunkás-, szakiskolai végzettséggel rendelkezők inkább a kisebb városokban, községekben élnek.
A jelentés szerint Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Zala és Bács-Kiskun megyében a lakosság 26-27 százaléka szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, Pest és Csongrád megyében az arányuk (20 százalék) nem érte el az országos átlagot.
A népesség 18 százalékának szakmunkás-, szakiskolai a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége, 20 százaléknak pedig általános iskolai. Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya a legalacsonyabb, 17 százalék, többségük még nem tanköteles korú vagy a mikrocenzus időpontjában általános iskolába járt. Tovább nőtt a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya, és csökkent a szakmai oklevelet, bizonyítványt adó középfokú végzettségűek hányada.
