Veszélyesek a kriptopénz-kibocsátások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMegrázta a Bitcoin piacát Dél-Korea bejelentése, hogy betiltja az anonim számlákon való kereskedést.
A döntés hátterében a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem áll, de az ázsiai ország a kriptopénzeken nyert tőkejövedelmet is megadóztatná – írja az Investors.com. A legnépszerűbb kriptovaluta több mint 10 százalékos eséssel reagált a hírre, ami nem meglepő, hiszen Dél-Korea számít a világ egyik legnagyobb kriptopénzközpontjának, a becslések szerint egymilliónál is többen bitcoinoznak az országban. Más országok is szigorítanák a kockázatos eszközzel való kereskedést. Izrael például azt fontolgatja, hogy kitiltja a tőzsdéről azokat a cégeket, amelyeknek nagyobb Bitcoin-befektetéseik vannak.
A magyar hatóságok tiltani még nem tiltanak, de már nem először figyelmeztetnek az ilyen eszközök kockázatosságára. Magyarországot is elérte ugyanis a Bitcoin-őrület, egyre többen akarnak kriptopénzekbe fektetni a busás haszon reményében. Egyes cégek is rájöttek, hogy könnyű így forráshoz jutni, és nyilvános kibocsátás során (ICO – initial coin offering) próbálnak befektetőket szerezni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint azonban ezek a befektetések korántsem veszélytelenek. Azok az ügyfelek ugyanis, akik tokeneket vásárolnak a nyilvános kriptopénz-kibocsátás során, akár a befektetett tőkéjük teljes egészét is elveszíthetik. Magyarországon is terjedőben van a rendkívül kockázatos befektetésnek számító ICO nyilvános forrásgyűjtési forma. Ennek jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély – osztott főkönyvi technológia, például blokklánc (blockchain) alkalmazásával – tokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért, például euróért vagy gyakrabban virtuális valutáért, például Bitcoinért vagy Etherért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen vagy cégépítését finanszírozza. A tokenek a hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlítanak, ám fontos különbség, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat többnyire nem biztosítanak, társasági részesedést jellemzően nem kínálnak.
Az ICO-k rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetési formáknak számítanak.
A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek. További kockázat hogy az ICO-k nem minősülnek egyértelműen szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának az Európai Unióban, emiatt az ICO-val kapcsolatos befektetői információk, tájékoztatások sem forrottak még ki. Az ICO-t bemutató tájékoztató (úgynevezett white paper) kapcsán kiemelt kockázatot jelent, hogy a dokumentum – szabályozottság hiányában – nem vagy nem teljes körűen tartalmazza a befektetési döntéshez szükséges információkat, és jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaz.
E tranzakciók kapcsán jelentős annak az esélye, hogy a befektetők elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét, mivel az ICO-projektek tipikusan a fejlődés korai szakaszában vannak, és üzleti modelljeik kísérleti jellegűek. Az ICO-ba fektető ügyfeleket nem védik az uniós vagy magyar garanciaintézmények felelősségi és kárviselési szabályai sem. Ráadásul az ICO-k kapcsán felmerülhet a csalás és a pénzmosás lehetősége is.
