Átlag felett teljesített tavaly a BUX
A Budapesti Értéktőzsde fő mutatójának tavalyi 23 százalékos emelkedése meghaladja a régió tizenegy tőzsdéjének 18,7 százalékos, illetve az öt legnagyobb forgalmúnak a 21,3 százalékos átlagos indexnövekedését. Utóbbi rangsorban a bécsi börze 30,6 százalékkal került az élre, megelőzve a varsói 26,4 százalékos bővülést. Prágában csak 17, míg Bukarestben 9,4 százalékos nyereséget könyvelhettek el a részvényesek. A hazai befektetők alapból árfolyamkockázatot is vállalnak, ha külföldi tőzsdén vesznek részvényt. Amennyiben a forint tavalyi árfolyamváltozásával korrigáljuk az indexváltozást, akkor Bécsben 30,5, Varsóban 27,9, Prágában 17,9, Bukarestben pedig 9,2 százalékos nyereséget lehetett elérni.
A tágabb régióban a kijevi tőzsde 71,3 százalékkal ralizott, ez csak 60,4 százalék, ha az árfolyamhatást is figyelembe vesszük. A régió tőzsdéi közül egyedül itt számottevő a kétféle számítási mód közötti eltérés. Ha csak a decembert nézzük, akkor is Kijev az első 6,1 százalékkal, a budapesti 1,8 százalékos decemberi plusz megegyezik az egész régió átlagával. Az öt jelentősebb parkett sorrendje ugyanaz lett az év utolsó havában, mint egész évben. A bécsi tőzsde 2,3 százalékkal végzett az élen, míg Bukarest mínusz 0,5 százalékkal került az utolsó helyre. Az öt börze 1,5 százalékos átlagos indexemelkedését meghaladta a BUX növekedése.
„Részben a banki túlsúllyal indokolható, hogy a régióban ennyire elhúzott a bécsi tőzsde. Az Erste és a Raiffeisen is jól teljesített, de az osztrák olajcég, az OMV is hozta a számokat. A bécsi ATX index decemberi 2,3 százalékos emelkedéséhez hozzájárult a Buwog ingatlancég 16,8 százalékos ralija is. Utóbbi árfolyama azután lőtt ki, hogy a német ingatlankonszern, a Vonovia bejelentette: februárban 29,05 eurós ajánlatot tesz majd az osztrák társaság részvényeire. Az ügylet teljes értéke 5,2 milliárd euró – nagyjából 1600 milliárd forint – lehet. A Frankfurtban jegyzett Vonovia kiadható lakásainak száma így 350 ezerről 400 ezerre nő” – mondta Gaál Gellért. A Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint a varsói tőzsdeindex növekedése a nagybefektetők visszatérésével magyarázható. „Lengyelországban még 2015-ben alakult egy új kormány, majd 2016-ban kiéleződtek a politikai feszültségek, amelyek tavaly év közepére konszolidálódtak, és ez hozta meg az intézményi befektetők visszatérését. A helyzet normalizálódására a legjobb példa, hogy visszatáncoltak a svájcifrank-alapú hitelek konverziójától. A WIG 20 mutató legnagyobb komponensének számító PKO Bank árfolyama például 40 százalék felett, a PKN Orlen olajcégé pedig 20 százalék felett értékelődött fel tavaly. Magyarországon is voltak látványos árfolyam-emelkedések 2017-ben, az OTP például 27,6 százalékkal drágult. A bukaresti 9,4 százalékos indexemelkedés viszont csalóka, mert nem tartalmazza az osztalékokat, pedig a román tőzsdei társaságok részvényei átlagosan 6-8 százalékos osztalékhozammal kecsegtetnek”
– hívta fel a figyelmet az elemző.
Romániában tavaly a politikai feszültségek is hatással voltak a tőzsdei teljesítményekre. A tüntetések, valamint a gazdaság túlfűtöttségének jelei elbizonytalanították a befektetőket, pedig a harmadik negyedéves 8 százalékos román GDP-növekedés nem csak a régióban kiemelkedő.
„Egyre többször kerül elő Bukarestben a kamatemelés kérdése, miközben egyes kormányzati elképzelések a költségvetési hiányt a vállalkozások terhére csökkentenék. Felmerült a bankadó terve, illetve, hogy a nyereségadót egy forgalmi alapú adó váltaná. Ezek nem jó hírek a tőzsdei vállalatoknak, miközben a börzén jelen lévő többségi állami tulajdonú cégek más országok hasonló vállalataihoz képest rendkívül magas, 8-9 százalékos osztalékhozamot fizetnek. Ebből a szempontból 2017 kiemelkedő volt, mert a kormány a deficit csökkentése céljából a szokásosnál több pénzt kért az állami vállalatoktól, így egyes esetekben 14 százalékos osztalékhozam is kialakult” – hangsúlyozta Gaál Gellért.
A román papírok a piaci várakozások szerint egy-két éven belül bekerülhetnek az MSCI feltörekvő piaci indexébe, ezzel a szomszédos ország piaca felkerülhet a globális befektetők térképére, ami árfolyam-emelkedést hozhat.
„A régió általános kilátásai egyébként jók, és az árazásban is van még tér felfelé. A növekedést segíthetik az európai uniós források is. Egy, a világgazdaságban bekövetkező esetleges korrekció viszont az átlagosnál jobban érintheti a térség tőzsdéit” – tette hozzá a szakértő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.