Bármi áron már nem kell a lakás

Meglepetés a használt lakások egy számjegyűre redukálódott, 8,4 százalékos áremelkedése, miközben az újak 12,2 százalékkal drágultak tavaly január és szeptember között. A használt lakóingatlanok körében tapasztalt szelídülő ívű áremelkedést a KSH legfrissebb adatai tükrözik, és ez – mint Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője tegnapi közleményében felhívta a figyelmet – már azt jelenti, hogy a használt ingatlanok drágulásának mértéke a 2014-es szintre lassult tavaly.

Az új lakások piacán az építési költségek számottevő emelkedése és a felfokozott kereslet árfelhajtó hatása mutatkozott meg az elemző szerint, aki változatlanul lassuló áremelkedésre számít az idén. Mindez pozitívan befolyásolhatja az ingatlanpiacot: az enyhülő áremelkedés kiszámíthatóbb és fenntarthatóbb irányt szabhat már az idén. A lakáspiaci tranzakciók száma tavaly január–szeptemberben 4 százalékkal nőtt, de ez leginkább a vidéki forgalom élénkülésének tulajdonítható, a fővárosi piacon már stagnálás mutatkozik. Bár a budapesti piacon sok új lakás jelent meg, a használt lakások piacán a kínálat nem bővül a korábbi évekhez hasonló mértékben, ez a két tényező kiegyenlítheti egymást – mondja Balogh László. Úgy látja, a fővárosban egyre kevesebben vásárolnak az emberek lakást ilyen magas árakon, így a 2015 és 2017 között megfigyelt 15-20 százalékos éves szintű áremelkedés mértéke 2018-ban jóval szerényebb lehet. Árcsökkenésre azonban idén sem lehet számítani.

Január közepén a legnépszerűbb 50-70 négyzetméteres budapesti lakások átlagos négyzetméterára 673 ezer forint volt. Debrecenben 396 ezer forint, Szegeden 383 ezer forint, Győrben pedig 337 ezer forint volt az átlagár. Az új lakások ára a KSH által legutóbb jelzett időszakban 12,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, de éves összevetésben azóta is nőttek az árak. Az idén elkészülő 20-25 ezer új lakóingatlan több mint felét vállalkozók építik eladásra.

A lakásvásárlási kedv egyelőre töretlen, a tervek megvalósításának kizárólag a pénztárca szab határt. Ezt jelzi az Otthontérkép legfrissebb, kétezer fő online válaszadásán alapuló kutatása is, miszerint a magyar emberek majdnem fele azonnal elköltözne jelenlegi otthonából, 57 százaléka pedig családi házat építene, ha nyerne egymilliárd forintot a lottón. A válaszolók 16,3 százaléka külföldön kezdene új életet ennyi pénz birtokában, 20,9 százaléka viszont biztosan állította, hogy mesés gazdagsága birtokában sem változtatna lakhelyet.

Budapestet az itthon maradók 30 százaléka választaná lakhelyéül, éppen csak megelőzve a Balaton környékét, amelyet a költözésről álmodók 29 százaléka jelölt meg. Az agglomeráció 13 százalékos, a hegyvidék 8, az osztrák határ mente 7 százalékkal szerepel a listán. Összességében a nagyvárosok a legvonzóbbak, csaknem 41 százalékkal vezetik a vágyott lakhelyek toplistáját, de a kisvárosok és a falvak sem sokkal kevesebbet, 38 százalékot kaptak.