Csúcsközelben pörög az uniós gazdaság

Éves bázison 2,7 százalékra lassult az euróövezet gazdasági növekedése a tavalyi utolsó negyedévben. Az adat megfelel az elemzői konszenzusnak, és bár enyhén elmarad a harmadik negyedévi 2,8 százaléktól, alátámasztja az uniós konjunktúra tényét. Negyedéves alapon 0,6 százalékos volt a bővülés, ami az éves átlagnak megfelel. Az első becslés szerint, amely még nem tartalmazza az országonkénti bontást, az unió 28 államának GDP-növekedése negyedéves bázison 0,6, éves bázison 2,6 százalékos lett. Az Eurostat szerint a tavalyi évben 2,5 százalékkal bővült az euróövezet és a teljes közösség gazdasága is, az euróövezet tekintetében ez a legjobb éves növekedési adat a 2007-es 3 százalék után. A piac jó jelnek vette az erős előzetes adatot, az

euró 0,3 százalékkal erősödött a dollárral szemben.

Az országonkénti bontást két hét múlva teszi közzé az Eurostat, egyes országok azonban már jelentkeztek saját adataikkal. Az első becslés szerint a spanyol gazdaság 3,1 százalékkal nőtt éves bázison az utolsó negyedévben. Az adat megfelel a 2017-es negyedéves statisztikáknak, és ugyan elmarad a kiugró, 2016-os növekedéstől, de azt mutatja, hogy a dél-európai állam növekedése is stabilizálódott. A 10 éves spanyol államkötvény hozama az adat után átmenetileg 2 bázisponttal 1,41 százalékra nőtt. A francia statisztikai hivatal csak negyedéves alapú statisztikát tett közzé, 0,6 százalékos lett a GDP-növekedés, enyhén a piaci konszenzus felett, de az éves átlagnak megfelelő. A hosszú oldali francia hozamok érdemben nem reagáltak az adatra.

Az Európai Bizottság által szintén tegnap közzétett, januári gazdasági hangulatindex 114,7 pont lett. A 0,4 pontos csökkenés december óta elhanyagolható, ráadásul az index 17 éves csúcsáról fordult le, és még így is a második legjobb adat. Az építőiparban és a fogyasztók között is javult a hangulat, a kiskereskedelemben és a szolgáltatóiparban csökkent az index. Az üzleti környezet bizalmi indexe is enyhén lefordult többéves csúcsáról, de ez sem probléma: a mutató történetében a januári a második legjobb adat közvetlenül a tavaly decemberi után. Az indexeken, tehát a piaci szereplők hangulatán és várakozásán át köszön vissza az erős, széles bázisú, stabil növekedés, amit a GDP-adatok alátámasztanak, és amit az Európai Központi Bank (EKB) is mindig megemlít kamatdöntő ülései után.

Ami miatt viszont nem örülhet az EKB, az a gyengülő német infláció. A tegnapi első becslés szerint az unió legnagyobb gazdaságában az éves bázisú fogyasztói árindex 1,6 százalékra lassult, aminél tavaly csak az áprilisi volt rosszabb adat, ráadásul a piac is 0,1 százalékponttal magasabbra számított. A tisztított, havi bázisú árindex 1 százalékkal csökkent, míg a piac csak 0,7 százalékos zsugorodásra számított. A német statisztikai hivatal szerint az energiaárak növekedése lassult leginkább, ez a mutató húzta vissza az inflációt. Az eurózónás jegybank célja a 2 százalékos árindex elérése.

Magasabb fokozatba kapcsolt Lengyelország

Kiemelkedő ütemben bővül a lengyel gazdaság, a 2016-os 2,9 százalékos GDP-növekedés után tavaly 4,6 százalékkal nőtt a bruttó nemzeti termék. A lengyel statisztikai hivatal első becslése szerint a bővülést a hazai fogyasztás hajtotta leginkább. A Reuters elemzői úgy vélik, hogy a szociális juttatások és a munkanélküliség miatti erősödő bérnyomás a felelős a megugró lakossági fogyasztásért. Teresa Czerwinska pénzügyminiszter közölte: az erős lendület, a stabil költségvetés és az új, a korábbinál hatékonyabb adórendszer megteremti az idei stabil, erős gazdasági növekedés lehetőségét. | VG