A korona és a dél-afrikai rand mozgását érdemes figyelemmel kísérni az idén

A z euró vélhetően erősödni fog az idén, míg a dollár esetében gyengülésre számítanak az elemzők. Az európai és amerikai monetáris szigorítási trendek közepette jó befektetési lehetőséget nyújtanak a feltörekvő piaci devizák. Lapunk e devizák mozgásáról kérdezett piaci szakértőket.

„Nem számítok arra, hogy trendszerűen együtt fognak mozogni a feltörekvő piacok devizái” – szögezte le Büki András. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: az egyes devizák kurzusát egyedi hatások vezérlik majd, mozgásukat nem lehet csoportként vizsgálni. A szakértő hangsúlyozta, hogy a kelet-közép-európai régió feltörekvő piacait sokkal jobban befolyásolja a nagy jegybankok, a Fed és az Európai Központi Bank monetáris szigorítása, mint az Európán kívülieket, a korona, a zloty és a forint árfolyamának jobban árt egy (a vártnál nagyobb) kamatemelés, mint a magasabb hozamú devizáknak. A feltörekvő piacok historikusan magas nominál- és reálkamatot nyújtanak, és a várhatóan stabil árfolyam mellett ki lehet használni a kamatkülönbözetet. A fejlett piacokon nagy valószínűséggel bekövetkező hozamemelkedés a magasabb kamatozású fejlődő piacokat alkalmasint nem fogja agyonütni. Ami az egyes piacokat illeti, most a török líra jelentősen alul, a dél-afrikai rand pedig túl van értékelve. Büki András hozzátette: a feltörekvő piacok az idén várhatóan közel 5 százalékos GDP-növekedést produkálnak, és a monetáris lazítás a legtöbb országban véget ér. Szerinte érdemes lehet figyelemmel kísérni a mexikói peso mozgását, amelyet az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (NAFTA) jövőjét érintő tárgyalások kimenetele befolyásol. Elképzelhető, hogy kedvező beszállási lehetőséget teremt majd egy-egy negatív hír. Az orosz rubel árfolyama ellenben stabilizálódott, egyre kevésbé hat rá az olajár változása. A szakértő szerint a dollár árfolyamának csekély hatása lesz a feltörekvő devizákéra, az utóbbi időben megszűnt ugyanis a korreláció e devizák mozgása között.

Az egész kelet-közép-európai térségben hasonló folyamatok játszódnak le: élénkül a belső fogyasztás, az export, nőnek a bérek, és lassan beindul az infláció is – mondta lapunknak Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a régió devizái közül egyedül a cseh koronát ajánlja vételre, bár azt sem a mostani, az euróval szembeni 25,5-es szint körüli árfolyamon, hanem egy korrekciós hullám után. A lengyel zloty esetében nagy a politikai kockázat, hogy mi lesz az országgal szemben – az alapjogok garantálása védelmében – elindított brüsszeli eljárás kimenetele. Románia ugyan lendületesen bővül, de a kockázatok is magasak. Az inflációs kilátások rosszak, a bankrendszer likviditáshiánnyal küzd, strukturális problémák is feszítik a gazdaságot, az erőteljes fiskális stimulus miatt pedig fennáll a túlhevülés veszélye, tehát később egy jelentősebb megtorpanás is fenyegetheti a román gazdaságot.

Év végén megindult egy nagy tőkeáramlás a feltörekvő piacok irányába – hívta fel a figyelmet Varga, hozzátéve, hogy biztató GDP-növekedési és kamatemelési várakozások vannak ezeken a piacokon is. A török líra gyengülése megállt a tavalyi év végén, ám korántsem biztos, hogy érdemben erősödni tud majd. Sok a bizonytalanság és a kockázat Törökországban, könnyen lehet, hogy az árfolyam csak korrigál, „rápihen” a további gyengülésre – vélte az elemző, aki nem javasolja a devizát sem long vételre, sem short pozícióra. A rand gyengülésére azonban rá lehet játszani – tette hozzá Varga Zoltán. Egy nagy erősödési hullám alján van a keresztárfolyam, bár a magas dél-afrikai alapkamatból származó kamatveszteség elviheti a pozíción elért hozam nagy részét.

Két százalékra módosult az irányadó ráta Romániában

A régióban másodikként Románia kezdte meg a kamatemelési periódust: a szervezet 25 bázisponttal 2 százalékra emelte az irányadó rátát. A változtatás meglepő, korábban a szakértők megosztottak voltak abban, mikor kezdi el a szigorítást a központi bank. A korai döntés hátterében az áll, hogy az infláció a vártnál gyorsabban nőtt: a jegybank ugyan csak az idei első negyedévben számított 3 százalék fölötti drágulásra, de már novemberben 3,23 százalékon állt a mutató. A gyors drágulás legfőbb oka a meredeken emelkedő import és a bővülő lakossági fogyasztás. A döntés után a lej gyorsan, de csak kismértékben erősödött az euróval szemben, és a 4,6-es keresztárfolyamhoz közeledett, a 10 éves államkötvény hozama viszont lényegében nem reagált a kamatemelésre.