Tavaly 2,4 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex
Tavaly átlagosan 2,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex 2016-hoz képest, vagyis nem éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját, azonban a 2 és 4 százalék közötti sávban mozog – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A friss adat minimális mértékben, 0,1 százalékponttal magasabb a Világgazdaság elemzői konszenzusánál és az MNB decemberi inflációs jelentésében szereplő várakozásnál egyaránt.
Szektorok szerint 2017-ben a legnagyobb növekedés a szeszes ital és dohányáru kategóriában volt, e termékek átlagosan 4,8 százalékkal drágultak, részben a jövedéki adó emelkedése miatt. Az egyéb cikkekért és üzemanyagokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, az élelmiszerekért pedig 2,8 százalékkal, miközben a béremelések ellenére a szolgáltatások csupán 1,5 százalékkal kerültek többe. Egyedül a tartós fogyasztási cikkek lettek olcsóbbak a 2016-osnál, mégpedig 0,3 százalékkal.
Decemberben 2,1 százalékos inflációt mért a KSH az előző évhez képest. Az élelmiszereken belül a tojás 39,4 százalékkal, a vaj, vajkrém 15,1 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest. A cukor 12,5 százalékkal lett olcsóbb, és az áfacsökkentésnek köszönhetően a baromfihúsért is 11,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Az energiaárak csupán 1,6 százalékkal lettek magasabbak, ezen belül viszont a tűzifa (13,3 százalék) és a palackos gáz (11,3 százalék) számottevően drágult.
Az infláció decemberi mérséklődését döntően az okozta, hogy míg 2016 decemberében nagyot ugrottak az üzemanyagárak, 2017 utolsó hónapjában kismértékben csökkentek. Így az árnövekedésük éves üteme az egy évvel korábbi magasabb bázis miatt érdemben csökkent – értékelte az adatokat Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. Ez év elején is alacsonyan maradhat az infláció, amit az üzemanyagok bázishatása és az év elején jelentkező áfacsökkentések segíthetnek. Suppan Gergely hozzátette: az év közepén a drágulás átmenetileg elérheti a 3 százalékot, de éves szinten nem várható 2,7 százalékos árindex-növekedés.
A maginfláció decemberben 2,6 százalékos volt, megegyezett a novemberivel. A teljes éves átlagos érték 2,3 százalék lett. A decemberi leárazások vélhetően nagyobbak voltak a szokásosnál, amit a tartós fogyasztási cikkek 0,4 százalékos áresése is mutat. A szolgáltatások drágulása viszont újraindult, a maginfláció stagnálása elsősorban ennek a két tételnek a számlájára írható – magyarázta az adatot Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció továbbra is 2,5–2,9 százalék között mozog, ami valamivel magasabb a fő inflációs mutatónál. Suppan Gergely ezt azzal egészítette ki, hogy a sokkhatásoktól (tojás- és vajfélék hiánya, dohánytermékek adóemelése) megszűrt mutató akár 2 százalék alatt is alakulhatott.
„Az MNB laza monetáris politikája várhatóan megmarad. Előrejelzésünk szerint a bankközi kamatok 2018 végéig nem változnak, 2019 végére pedig kissé nőhetnek” – vélte Nyeste Orsolya. Az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője az év során lassú emelkedésre számít, szerinte a 3 százalékos célt 2018 második felében érheti el az árindex növekedése.
