BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A válság utáni legerősebb éve lehetett 2017 hazánkban a lakossági hitelezésnek

Az eddig ismert statisztikák szerint az újonnan kihelyezett fogyasztási és lakáscélú kölcsönök összesített mennyisége meghaladhatta tavaly az ezermilliárd forintot, az éves bővülés üteme pedig elérhette a 30 százalékot. A piacot a személyi kölcsönök és a lakáshitelek uralták, együttes súlyuk közel 90 százalékos. A tavalyi látványos emelkedés mellett folytatódhat idén a bővülés.

Csaknem 900 milliárd forintnyi új lakás- és fogyasztói-hitel-szerződést kötöttek 2017 első tíz hónapjában a pénzügyi szolgáltatók, ami 35,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai adataiból. Ezzel már az első tíz hónapban sikerült jócskán túlszárnyalni a megelőző évi számot, hisz 2016-ban 808,7 milliárd forintnyi fogyasztói és lakáshitelt vettek fel a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek. Az első tíz hónap adatai szerint pedig 2017 egészében szinte biztosan meghaladta az ezermilliárdos határt az új szerződések összege – ekkora mennyiségre a pénzügyi válság óta nem akadt példa –, s a hitelpiac bővülése is, a folyószámlahiteleket nem számítva, meghaladhatta a 30 százalékot.

Az MNB adataiból kiderül, hogy egyértelműen a lakáshitelek és a személyi kölcsönök húzták a lakossági piacot 2017-ben. Előbbieknél január és október között 532,6 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, ami 36,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A személyi kölcsönöknél még látványosabb volt a növekedés: az első tíz havi, 251 milliárd forintnyi új kihelyezés majdnem másfélszerese az egy évvel korábbinak. Mindezek alapján elmondható, hogy e két hiteltípus uralja a lakossági ügyfelek piacát, hiszen az összes új szerződés több mint 87 százalékát adták.

A többi hiteltípusnál már változatosabb a kép. A folyószámlahiteleknél például enyhe csökkenést mutatott (gyakorlatilag stagnált) az igénybe vett hitelkeretek mennyisége, az áruvásárlási hiteleknél pedig – csak a legfeljebb egyéves kamatperiódusú hiteleket és a szezonálisan igazított adatokat figyelembe véve – 15,8 milliárdról 13,2 milliárd forintra csökkent a kihelyezett összeg. A szabad felhasználású hitelek piacára is inkább a stagnálás jellemző: a 48,1 milliárd forintnyi, első tíz havi kihelyezés csupán 5,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. (Ebben jelentős szerepe lehet a személyi kölcsönöknél látható kamatcsökkenésnek is.)

A piaci várakozások szerint a tavalyi látványos emelkedés mellett is tovább folytatódhat a bővülés a lakossági hitelpiacon, hisz számos tényező kedvez az élénkülésnek, csak a növekedés mértéke lehet kérdéses.

Jelentős növekedés a K&H-nál

Közel 80 százalékkal 19 milliárd forintra emelkedett a folyósított személyi hitelek összege a K&H-nál az év első kilenc hónapjában, azaz átlagosan majdnem heti 490 millió forint hitelt vettek fel az ügyfelek – közölte a Világgazdasággal a pénzintézet. A személyi kölcsönök teljes piaca az idén a bank előzetes becslésénél nagyobb mértékben nőhet, és elérheti a 300 milliárd forintos határt. Ez több mint 40 százalékos bővülés lenne. Mellesleg a személyi hitelek piacán az utóbbi években már nem az év utolsó hónapjai jelentik a csúcsot: a nyári hónapokban élénkebb a kereslet. A K&H ezzel együtt arra számít, hogy idén november-decemberben 45-50 milliárd forintnyi személyi kölcsönt helyeznek majd ki a bankok.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.