BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A válság utáni legerősebb éve lehetett 2017 hazánkban a lakossági hitelezésnek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az eddig ismert statisztikák szerint az újonnan kihelyezett fogyasztási és lakáscélú kölcsönök összesített mennyisége meghaladhatta tavaly az ezermilliárd forintot, az éves bővülés üteme pedig elérhette a 30 százalékot. A piacot a személyi kölcsönök és a lakáshitelek uralták, együttes súlyuk közel 90 százalékos. A tavalyi látványos emelkedés mellett folytatódhat idén a bővülés.

Csaknem 900 milliárd forintnyi új lakás- és fogyasztói-hitel-szerződést kötöttek 2017 első tíz hónapjában a pénzügyi szolgáltatók, ami 35,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai adataiból. Ezzel már az első tíz hónapban sikerült jócskán túlszárnyalni a megelőző évi számot, hisz 2016-ban 808,7 milliárd forintnyi fogyasztói és lakáshitelt vettek fel a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek. Az első tíz hónap adatai szerint pedig 2017 egészében szinte biztosan meghaladta az ezermilliárdos határt az új szerződések összege – ekkora mennyiségre a pénzügyi válság óta nem akadt példa –, s a hitelpiac bővülése is, a folyószámlahiteleket nem számítva, meghaladhatta a 30 százalékot.

Az MNB adataiból kiderül, hogy egyértelműen a lakáshitelek és a személyi kölcsönök húzták a lakossági piacot 2017-ben. Előbbieknél január és október között 532,6 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, ami 36,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A személyi kölcsönöknél még látványosabb volt a növekedés: az első tíz havi, 251 milliárd forintnyi új kihelyezés majdnem másfélszerese az egy évvel korábbinak. Mindezek alapján elmondható, hogy e két hiteltípus uralja a lakossági ügyfelek piacát, hiszen az összes új szerződés több mint 87 százalékát adták.

A többi hiteltípusnál már változatosabb a kép. A folyószámlahiteleknél például enyhe csökkenést mutatott (gyakorlatilag stagnált) az igénybe vett hitelkeretek mennyisége, az áruvásárlási hiteleknél pedig – csak a legfeljebb egyéves kamatperiódusú hiteleket és a szezonálisan igazított adatokat figyelembe véve – 15,8 milliárdról 13,2 milliárd forintra csökkent a kihelyezett összeg. A szabad felhasználású hitelek piacára is inkább a stagnálás jellemző: a 48,1 milliárd forintnyi, első tíz havi kihelyezés csupán 5,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál. (Ebben jelentős szerepe lehet a személyi kölcsönöknél látható kamatcsökkenésnek is.)

A piaci várakozások szerint a tavalyi látványos emelkedés mellett is tovább folytatódhat a bővülés a lakossági hitelpiacon, hisz számos tényező kedvez az élénkülésnek, csak a növekedés mértéke lehet kérdéses.

Jelentős növekedés a K&H-nál

Közel 80 százalékkal 19 milliárd forintra emelkedett a folyósított személyi hitelek összege a K&H-nál az év első kilenc hónapjában, azaz átlagosan majdnem heti 490 millió forint hitelt vettek fel az ügyfelek – közölte a Világgazdasággal a pénzintézet. A személyi kölcsönök teljes piaca az idén a bank előzetes becslésénél nagyobb mértékben nőhet, és elérheti a 300 milliárd forintos határt. Ez több mint 40 százalékos bővülés lenne. Mellesleg a személyi hitelek piacán az utóbbi években már nem az év utolsó hónapjai jelentik a csúcsot: a nyári hónapokban élénkebb a kereslet. A K&H ezzel együtt arra számít, hogy idén november-decemberben 45-50 milliárd forintnyi személyi kölcsönt helyeznek majd ki a bankok.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.