Brüsszelnek elege lett a mellébeszélésből

Észak-Írország de facto az euró­pai vámunió tagja marad, és az egységes piac szabályai vonatkoznak majd rá, ha másképpen nem lehet megoldani, hogy nyitott maradjon az Ír Köztársasággal közös határa a Brexit után – a többi között ezt tartalmazza az Európai Unió megállapodástervezete. A dokumentumot, amely összefoglalja, hogyan képzeli el Brüsszel Nagy-Britannia kilépését az EU-ból, ma hozzák nyilvánosságra, de lényeges pontjai már tegnap kiszivárogtak.

A brit The Guardian magas rangú uniós forrásból úgy értesült, hogy Észak-Írország „leválasztása” csak a végső lehetőség arra az esetre, ha nem sikerül megállapodni. A brit kormány azt ígérte, hogy „speciális megoldásokat” javasol majd, amelyek megfelelnek az ír sziget „különleges körülményeinek”, Brüsszelben azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e egyáltalán ilyesmi. „A kérdés december 15. óta napirenden van, és még nem hallottunk semmit” – mondta a lapnak az idézett forrás. Brit sajtóértesülések szerint elsősorban Franciaországnak és Németországnak lett elege London mellébeszéléséből. Az ír kormány is folyamatos nyomást gyakorol az EU-ra, hogy lépjen minél hamarabb, ne hagyja a határkérdést az utolsó pillanatra. Az északír–ír határ nyitva tartása a brit kormány számára is prioritás, ezt tegnap megismételte Liam Fox külkereskedelmi miniszter is.

A 120 oldalas, 168 paragrafusból álló tervezetet ma hozzák nyilvánosságra, a 27 maradó tagállam pedig március végéig véleményezheti. A dokumentum összefoglalja a brit kilépés és az átmenet minden aspektusát – a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokkal azonban nem foglalkozik. Szerepel viszont benne a büntetési klauzula, vagyis a lehetőség, hogy Nagy-Britannia elveszíti az egységes piac biztosította előnyöket, ha az átmeneti időszak alatt megszegi az uniós szabályokat és előírásokat.

A Bloomberg német forrásból úgy értesült, hogy a maradó 27 tagállam ellenzi a kilépés utáni átmeneti időszak meghosszabbítását, amelyet Theresa May kormányfő vetett fel. Ezt Michel Barnier is megerősítette tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján. Az Európai Bizottság főtárgyalója világossá tette, hogy az átmeneti időszaknak „rövidnek, egyértelműen meghatározott időtartamúnak” kell lennie. Brüsszel azt szeretné, ha 2020. december 31-én véget érne – a hétéves uniós költségvetés lezárulásával együtt. Ebben nincs egyetértés a két fél között, ahogy egyéb lényegi kérdésekben sincs, mint például az uniós állampolgárok majdani jogait illetően, valamint abban, hogy mit értenek átmeneti egyezmény alatt, és melyek a feltételei egy ilyen megállapodásnak – mondta Barnier, aki szerint nincsenek eléggé előrehaladott állapotban a Brüsszel és London közötti megbeszélések ahhoz, hogy garantálni lehessen az átmeneti egyezmény létrejöttét Nagy-Britannia kilépéséig. A főtárgyaló szerint elképzelhetetlen az is, hogy rugalmasan alkalmazzák az uniós szabályokat az országban az átmeneti időszakban.

A Credit Suisse költözik Londonból

Mintegy 250 befektetési bankár áthelyezésével megkezdi a költözést Londonból a Credit Suisse – értesült a Bloomberg két neve elhallgatását kérő forrásból. A Brexit miatt a svájci bank Frankfurtba vagy Madridba telepíti át a munkatársait, miután letett a Párizsba költözésről. A nagy pénzintézetek közül elsőként a Deutsche Bank kezdte meg a múlt héten az áttelepülést, és több német vállalat is követheti. A Nagy-Britanniában jelen lévő német vállalatok ugyanis pesszimisták a Brexit utáni kilátásaikat illetően – derült ki a német kereskedelmi és iparkamara felméréséből. | VG