Fejleszteni kell a kis- és középvállalkozásokat

A gazdasági sikerekhez két dologra mindenképpen szükség van: vállalkozói szellemre és innovációra – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességéről szóló budapesti konferencián. Közlése szerint a tárca vezetésével 2015-től olyan stratégiákat és megállapodásokat sikerült megalkotni és kezdeményezni, amelyek hosszú távon erősítik Magyarország versenyképességét.

A miniszter hangsúlyozta: a digitalizációt, a hatékonyság növelését az állam rásegítő programokkal (Irinyi-terv, ipar 4.0, Jedlik Ányos-terv) támogatja. Létrehozták a versenyképességi tanácsot, csökkentek az adóterhek, egyszerűsödött az adóbevallás. Magyarországon az utóbbi években ötvöződött a külső adósságállomány csökkentése és a fegyelmezett fiskális politika a gazdaság számottevő növekedésével, ami stabilitást nyújt. Az üzleti bizalom erősödéséhez hozzájárult a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tevékenysége, a kamarák és a kormány közötti párbeszéd is. A miniszter utalt arra: 2016 no­vemberében hatéves megállapodást kötöttek a vállalkozói adóterhek mérsékléséről és a bérek számottevő emelkedéséről a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel.

A tanácskozás fókuszában az a kis- és középvállalkozási stratégia áll, amely a kormány és a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakmai együttműködésében készül el. Az OECD főközgazdásza, Alvaro Pereira elismeréssel szólt az unortodox magyar gazdaságpolitika eredményeiről, arról, hogy a társasági adó már egy számjegyű, illetve az adóadminisztráció egyszerűsítéséről is – szerinte mindez újabb befektetőket vonzhat. Ugyanakkor úgy látja: fejlődniük kell a magyarországi kkv-knak. A szektornak jobban ki kellene vennie a részét az innovációból, a kutatás-fejlesztésből. A kis- és középvállalkozásoknak szélesíteniük kellene az exporttevékenységüket. Míg – az OECD adatai szerint – Ausztriában a kkv-k 30 százaléka termel kivitelre, addig Magyarországon ez az arány 20 százalék. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni ebben a szektorban az oktatásra, képzésre, az elektronikus beszerzésre. A digitalizáció tekintetében a V4-ekhez képest is van még mit javítani. Szerinte a kkv-knak hosszabb futamidejű, öt-hét éves hitelekre lenne szükségük, probléma a konszolidáció alacsony szintje, azaz a kicsi méretű vállalkozások nem nőnek meg, ösztönözni kellene őket.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László azt mondta: a hazai mikrovállalkozások hatékonysága rendkívül gyenge, csupán a harmada az osztrák szektorénak. A fejlődés kulcsa a digitalizációban, az oktatásban, a képzésben rejlik, aki erre nem áldoz, könnyen elveszítheti majd a jelenlegi piacait. Magyarországon az egyéni vállalkozók száma nő, a vállalkozásoké csökken. Az MKIK elnöke jelezte: a Széchenyi-kártya révén igényelhető, kedvező kamatozású, állam által támogatott, kihelyezett hitel összege tavaly már elérte a 210 milliárd forintot. A kölcsön megújítható, vannak olyan vállalkozók, akik több mint tíz éve ügyfelek.